A nyitott házasság/kapcsolat megtárgyalása még egy hűtlenséggel foglalkozó blogon is meredeknek tűnik néha, olyan útnak, amely sűrű, sötét erdőbe visz, ahonnan nem sokan tértek vissza ép bőrrel, pontosabban ép kapcsolattal. Azt hiszem, még a félrelépőknek is rengeteg téves elképzelésük van arról, hogyan is működik egy nyitott kapcsolat, a többségünk azt gondolja: oké, megegyeznek, hogy mindketten félrekefélnek, aztán jónapot. Esetleg annak a mértéke változhat, hogy mennyit árulnak el egymásnak a különutas viszonyaikról. Ha azonban valaki megpróbálkozik a nyitással, hamar rájön, hogy nem ilyen egyszerű ám a helyzet.

Ámerikában – hol máshol :D – nyitott kapcsolatokkal foglalkozó terapeuta is van természetesen, és ha az európai ízlésnek hányingerkeltő sallangokat levágjuk a szövegről, akkor sok hasznosat tudhatunk meg Marcia Baczynski munkásságából. A sallang levágását én elvégeztem a nagyérdemű helyett, úgyhogy fogadjátok szeretettel az alábbi megszívlelendő tanácsokat.

A kiindulási pont az, hogy a nyitott kapcsolat továbbra is kapcsolat, ami két ember folyamatosan változó interakcióján alapul, vagyis eldönteni, hogy nyitunk, és azt várni, hogy ez úgy fog működni, mintha megnyomnánk egy kapcsolót, az óriási tévedés, és biztosan megbántódáshoz vezet. Kommunikáció, próbálkozások, tévedések, önvizsgálat, empátia, őszinteség – ezek mind elengedhetetlenek a sikeres nyitott kapcsolathoz.

A jól működő nyitás első feltétele, hogy a két fél ugyanazt gondolja a kapcsolatuk állapotáról, vagyis azonos szintű legyen az elköteleződésük egymás irányába. Ha ez különbözik, akkor a nyitási szándék a lelkesebb félnek biztosan nem fog jólesni, márpedig általában nem ő kezdeményezi a dolgot. Ebből következik, hogy a nyitott kapcsolat csak teamként működtethető, úgy nem, hogy az egyik partner kényszerből vesz részt benne, attól való félelmében, hogy a másik elhagyja. Win/win helyzeteket kell közösen létrehozni, nem pusztán beleegyzést várni egymástól a saját kisded játékainkhoz. És ismét csak szorosan idetartozik, hogy szeretettel és a megértés szándékával kell egymás felé fordulni ebben a nem egyszerű társasjátékban.

Baczynski négy olyan területet mutat be, ahol szerinte a legtöbb hibát elkövetik a párok a nyitott kapcsolatukban. Ezek a „nem tudjuk, merre tartunk, mit csinálunk”, „nem egyforma ütemben haladunk”, „mindenáron el akarjuk kerülni a féltékenységet” és a „tökéletesen meg akarunk felelni a szerepünknek”. A következő posztban mindez jön, jön, jön. Addig türelem. :)