Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

A hűtlenség ábécéje

Mindent a hűtlenségről, félrelépésről, megcsalásról! Amiről nem szokás nyíltan, tabumentesen és szenteskedés nélkül beszélni. Férfi és női szemmel egyaránt.

Adomány

Ennyien vagytok

Térkép

Hűtlenség a Fácsén

Friss topikok

Innen érkeztek a blogra

Mikortól vagyunk szeretők?

2011.04.11. 07:30 skarlát betű

Egy nyílt színi párkapcsolatban többé-kevésbé világos, mikortól tartozik egymáshoz két ember, noha amíg nem hangzik el valami konkrétum, csak találkozgatnak, addig egyfajta átmeneti állapot van, és könnyen lehet, hogy az egyik fél egész mást gondol a viszony minőségéről, mint a másik.

Nem tudom, tévedek-e, de nekem az a benyomásom, hogy elsősorban a férfin múlik, hogy meghatározza a kapcsolat jellegét. Neki kell kimondania, hogy ez most szimpla barátság, kötetlen szexkapcsolat, vagy valami komolyabb. Biztos vannak kivételek, persze, de megfigyelhető, hogy a férfiak nem szeretnek nevet adni az ilyesminek, tisztázni, hogy mire számítson a nő. Kivéve persze, ha annyira szerelmesek, hogy sietnek bebiztosítani magukat, és gyorsan stipi-stopi lefoglalni a lányt.

A szeretői viszony még ingoványosabb talaj. Mikortól mondhatjuk ki, akár magunknak, titokban, befelé mosolyogva, hogy van egy szeretőm? Van-e ilyen pillanat? Hányadik randi után válik ez nyilvánvalóvá, ha egyáltalán? Mennyi időnek kell eltelnie, vagy minek kell elhangoznia? Mitől lesz szerető valaki? Attól, hogy több, mint kétszer lefeküdtünk vele, attól, hogy van ígéret a folytatólagosságra (amely ígéret persze vagy teljesül, vagy nem), attól, hogy szerelmet vall (de sokan nem vallanak, még akkor se, ha lenne rá indíttatásuk), attól, hogy minden nap felhív, vagy mitől? Lehet-e konkrét ismérvekről beszélni, vagy ennek is millió változata létezik?

27 komment · 3 trackback

Címkék: meghatározás szeretők időfaktor

A bejegyzés trackback címe:

https://hutlenseg.blog.hu/api/trackback/id/tr462809301

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Hogyan tudok túllépni azon, hogy megcsalt? 2011.10.07. 01:52:07

Egy 8 éves kapcsolat áll mögöttem a párommal. Nagyon szerettük egymást, ő volt az a férfi akivel el tudtam az életemet képzelni és most is ő az akivel le tudnám élni és el tudom képzelni, hogy együtt fogunk megöregedni. Rengeteg veszekedés van mögöttün...

Trackback: Elváltak szüleim, elhagyott a barátnőm, véget ért a munkám 2011.04.12. 23:38:20

Kedves Karolina!24 éves fiú vagyok. Fiatal korom ellenére rendkivül jól fizető és megbecsült munkát végeztem. azonban tavasz óta egyszerre omlott össze körülöttem minden. Elváltak szüleim, elhagyott a barátnőm (mindketten gondolkoztunk már egy ide...

Trackback: Társat lehet-e keresni? 2011.04.12. 23:37:38

Vannak dolgok, amik kereshetők, keresés eredményeképp találhatók, megszerethetők, szükség esetén lecserélhetők. Ilyen a lakás, a munka, a konyhai robotgép. Az ember átgondolja igényeit, milyen kritériumokhoz ragaszkodik, mi az, ami szükség esetén félre...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ifigenie 2011.04.11. 07:42:16

Azt hiszem, az egészben ez ad egy pluszt, a bizonytalanság- akiről nem tudhatod, hogy a "tiéd-e".
Bennem az is felemrült fentieket olvasva, hogy a szeretői viszony vajon meddig tart, meddig lehetünk biztosak abban, hogy ő van nekünk, és még lesz is...

Lord_M_ 2011.04.11. 09:09:22

Juj, ez fogas kérdés.
Nyilván van benne olyan is, hogy 'érezni' kell azt, hogy itten bizony ez a lehetőség is fennforog. Mindenféle szóbeli nyilatkozás nélkül. Hiszen ha a találkozások kivétel nélkül (vagy legalábbis majdnem) szexbe csapnak át, és ezt te is meg a másik is tudja és egyáltalán nem ébred a lelkiismeret, hogy dehát otthon a férj, feleség... akkor szavak nélkül is tudható, itten szeretőség forog fenn.

Mi több, nem hogy nem ébred a lelkiismeret, de egyenesen élvezed, hogy ez történik, sőt akarod.
Ez akár a második eset után is világos lehet, de néhány után már garantáltan.
Bár kell azért hogy a szerető szeressen is valamennyire (már a nevéből adódóan is), különben egyszerhasználatos tárgyakká válik az ember a másik kezében... de ha ez megvan, akkor a kérdés inkább az lehet, hogy meddig marad szerető az ember... és mikor jön el a pont, esetleg, hogy a másik továbblépne, jobban kisajátítana :)

Másfelől, az érzelmi vonalon nincs igazán markáns határvonal, olyan hogy tegnap még nem, ma már igen... itt aztán nem fekete és fehér a dolog... és az egyéni tényezők, mint megérzés, ragaszkodás, vágy...stb. jelentősen befolyásolják a szerepek kialakulását, kiosztását és a végső állapot megszilárdulását illetve instabilitását.

én a magam részéről hozzátenném, hogy szerető onnan, amikor az érzelmi töltet is megvan... különben csak szexpartner. (és ugye a kettő ne ugyanaz :) )

barbieds (törölt) 2011.04.11. 09:30:28

(Te jó ég, mi volt itt tegnap! Részvétem!)

Nekem pl. szükségem lenne arra, hogy tudjam, összetartozunk (bármennyi időre is), még ha hivatalosan nem is vagyunk együtt. Ez kell ahhoz, hogy dugópartnerből szeretővé válhasson az illető úr. És nem tudom, nem kell ezt így kimondani, a viselkedéséből lehet azt érezni, hogy érdeklem, fontos vagyok neki, meg azt is, ha nem.

Érdekes, hogy Ifigenie-nek plusz izgalmat jelent a bizonytalanság, nekem nagyon nem. Nálam erősen csökkenti a vágyat.

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.04.11. 09:49:41

@Ifigenie: A nagy bizonytalanságot én nem szeretem, bár persze sose lehet biztos az ember semmiben, azért az őrjítő tud lenni, ha mindig kételkedni kell. Állandó idegfeszültség. Na, és ha valakit bármikor elveszíthetsz, akkor vagy beleszeretsz, mert annyira föléd kerekedik, vagy megunod a játszmát, és elküldöd a fenébe. Persze, ha nagyon takarékon vannak az érzelmek, akkor a bizonytalanság egyszerűen nem zavar, csak megvonod a vállad. De ez nem is szeretői viszony, ez már tényleg csak a szexpartner kategória.

@Lord_M_: Persze, a pasik nagyon jól elvannak szavak nélkül. Mivel általában még csak nem is beszélnek senkinek a szeretőjükről, szót se kell rá alkotniuk. A nők meg igénylik a névadást. (Ezért is marhaság, hogy Ádám nevezte el a dolgokat, szerintem Éva volt az :P)
Az érzelmeikben vagy hangulataikban is a férfiak változóbbak szerintem egy ilyen kapcsolatban. Vagy tévednék?

@barbieds: És mi van, ha léteznek olyan szakaszok, mikor úgy érzed, eltávolodott, pedig, mint utóbb kiderül, valójában nem, de neki fel se tűnt a nagy munkázás közepette, hogy eltelt némi idő, és nem nagyon foglalkozott veled? Szerintem erre is rá kell vezetni némely férfit, hogy mi az a kapcsolattartási intenzitás, ami az adott nőnek alap ahhoz, hogy ne érezze magát elhanyagolva.

barbieds (törölt) 2011.04.11. 10:14:44

@skarlát betű: Az eltávolodás-közeledés ciklusossága természetes, minden kapcsolatban az. Nem lehet mindig minden idegszállal a társra/szeretőre/akárkire koncentrálni. Én arra gondolok, amikor folyton azt érzed, hogy amúgy nem érdekled (eléggé), csak meg akar dugni időnként. Na, az nekem eléggé lelombozó.

A munkába (vagy bármi másba) feledkezés megint más dolog, az belefér, de úgyis lehet érezni, ha csak időleges dologról van szó. Rávezetni meg nem tudom, hogy lehet-e a számomra ideális kapcsolattartásra, sőt, abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán kell. Szabad ember, ha úgy látja jónak, akkor tegye úgy. Én meg eldönthetem, hogy így is kell-e vagy sem.

wazelin 2011.04.11. 10:23:37

Szerintem akkortól szerető valaki, ha amúgy járásnak titulálná az adott kapcsolatot (valakinél egy csóknál kezdődik a járás, valakinél szex kell hozzá), vagy egynél több alkalommal összejárnak szexelni.

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.04.11. 11:36:48

@barbieds: Nekem az a tapasztalatom, hogy lehet hatni, egy kicsit alakítani ezen, már a kapcsolattartás mikéntjén. Nem erőszakkal, de finoman. A pampogás nem nagyon működik, persze. De egy férfi agya valahogy másképp érzékeli az időt, nekem az az érzésem.

@wazelin: Egynél és kettőnél több alkalom kell, szerintem. Civil randi is kell hozzá, és hónapok ... Különben csak futó kaland az egész, és a szerető státusz az valami hosszabban tartó dolog, szerintem. (Az érzelmeket illetően: van, hogy úgy tűnik, igenis megjelentek az érzelmek, és éppen ettől ijed meg a másik annyira, hogy elfusson az egész elől.)

@Kommentel(n)ő: Igen, itt már nem kérdés. Csak mikortól sejthető, hogy ez működik-e? Persze nyilván ez is ahány eset, annyiféle.

dildozer · http://www.youtube.com/watch?v=AwIY4PRIp4s 2011.04.11. 12:30:33

@Ifigenie: "Azt hiszem, az egészben ez ad egy pluszt, a bizonytalanság- akiről nem tudhatod, hogy a "tiéd-e""
+1

de a nők többsége ezt elég rosszul viseli.

wazelin 2011.04.11. 13:05:22

@skarlát betű: Szerintem civil találkozó nélkül is lehet valaki szeretői státuszban, de ez úgy látszik felfogásbeli különbség.

Neked akkor valahol a járás szinonimája a szerető egy kis kiegészítéssel :)

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.04.11. 13:17:13

@dildozer: Mért, a férfiak tán jól viselik? Ha mindig te vagy az elbizonytalanító végén, úgy könnyű. (És persze, amíg nem lép be a szerelem vagy hasonló érzés.)
Jól viseli az ember, ha van neki egy fix, kellemesen működő egyéb kapcsolata, legyen az maga a házassága vagy egy másik szeretője, és amellett még akár bizonytalankodhat is másokkal. Ha valaki egy pasira vagy nőre tesz fel mindent, akkor persze, hogy rosszul viseli, ha bármikor kirúghatják. Persze kötődésre képtelen vagy attól irtózó (ki tudja miért, vannak ilyenek is) emberek számára nem kell állandó kapcsolat, ők jól viselik a bizonytalanságot, sőt, számukra ez nem is bizonytalanság, ők maguk a teljes bizonytalanság. Aztán még van az a kategória, aki biztos abban, hogy mindig talál másikat, ezért nem parázik ... Mivel (Popper szerint :P) minőségi nő több van, mint férfi, azért a nő számára ez a lehetőség nem annyira nyitott, mint a pasi számára.

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.04.11. 13:18:51

@wazelin: Lehet, persze, de az kicsit gyanús, ha valakit annyira nem izgat a másik, hogy olykor egyszerűen csak beszélgetni akarjon vele. Mert szexre nem mindig van lehetőség-idő, tán olykor kedv sincs, de ettől még a két ember érezheti úgy, hogy szeretne találkozni. Ez persze csak az én meglátásom ...

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.04.11. 13:41:22

@dildozer: Én is kb ezt mondtam :-) De ha valakinek ez nem fér bele a világképébe, az érzékenységébe, vagy az idejébe, akkor nem fogja megúszni a gyötrődést. Kivéve persze, ha az az egy szerető olyan megbízható, mint egy svájci karóra.

barbieds (törölt) 2011.04.11. 13:53:29

@skarlát betű: Biztos lehet alakítani, de úgy vagyok ezzel, hogy vagy jön magától a dolog, mert kedvel, és hiányzom neki, vagy nem, akkor meg megette a fene úgyis. Én a spontán közeledést szeretem, ami vonzalomból jön, bármi is legyen a vonzalom tartalma.

A "civil" találkozásban pedig tökéletesen egyetértek veled.

2011.04.11. 15:30:36

@wazelin: Ez az én elméletem is, valahol már írtam: voltaképp párhuzamos járásról beszélünk, az egyiket szeretőnek a másikat házasságnak hívjük, az egyikben kötelező járni(telefonálni, hazamenni, nyaralni, szexelni, stb) a másikban nem kötelező. A házasság nagy csapdája, hogy tele van kötelező gyakorlatokkal (értsd. olyat csinálsz, amit ha nem lenne szankciója- pl: hiszti veszekedés, duzzogás- nem csinálnál), ami az emberek egy részénél ab ovo ellenállást és lázadást szül, mi meg keresünk egy csatornát kapunk egy kis levegő. Megjegyzem olyan ez mint amikor gyógyszert szedünk a gyógyszer mellékhatására, meg annak a mellékhatására, de hát, ahogy a mondás tartja, nem optimális intézmény a házasság de jobbat még nem találtak ki. Én ezért döntöttem úgy, hogy akkor ezt kényszer összezártságot egyszerűen nem vállalom. Mert, hogy ezt is lehet hála istennek.

éniskócos · http://eniskocos.blog.hu 2011.04.16. 18:45:25

hogy vajon a férfin múlik-e... hajlok rá én is, hogy igen. bár nehéz azért egyértelmű határokat húzni.
sose felejtem el a mi kezdetünket. sok éve ment már a flört, aztán egyszer elhangzott részéről az a kérdés, hogy találkozhatnánk-e külön is, nem csak a társaságunkkal együtt. igent mondtam, de nem tudtam, hogy mire. csak azt éreztem, hogy többet akarok belőle... aztán az első, majdnem dugába dőlt randi után (feleség váratlan telefonja miatt csak pár percünk volt) végül telefonon "súgta " a fülembe, hogy ő bizony le akar feküdni velem. én meg köpni-nyelni nem bírtam. tudtam én persze, hogy benne van ez is a pakliban, de eddig a pillanatig mégsem tudatosult bennem, hogy ez a kapcsolat bizony azzal fog járni, hogy hűtlen leszek... és igen, aztán is ő húzta meg mindig a határokat. nem akar válni, lefekszik a feleségével is, részéről ez nem szerelem. ez utóbbiban most már nem annyira biztos :)

éniskócos · http://eniskocos.blog.hu 2011.04.16. 18:50:08

na, már megint nem a kérdésre válaszoltam :)
vagyis csak félig. szóval én ettől a telefontól számítom azt, hogy szeretőm van. az valahogy az első pillanattól egyértelmű volt, hogy nem egy alkalomról van szó. állandóan azzal voltunk elfoglalva, hogy a következő randit szervezzük :)

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.04.16. 20:51:49

@éniskócos: Sok éves flört, te jó ég, hogy lehet azt csinálni? Bár ... Akkor még van remény a reménytelennek látszó esetekben is. Lehet, hogy a pasinak be kellett érnie? :-)

éniskócos · http://eniskocos.blog.hu 2011.04.16. 22:07:51

@skarlát betű: úgy, hogy nagyon ritkán találkoztunk. a legelső pillanattól ott volt a szikra, no de hát mi nem vagyunk olyanok...

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2012.01.13. 09:11:44

@azentitkaim: Elolvastam :-) Egyik kommentelőd szerint szerelmes vagy, és te tiltakozol... Ezek szerint te is azt vallod, hogy ahhoz meg kell őrülni?
A másik érdekesség, hogy a férjeddel kompenzálod a barátod/szeretőd hiányát. Hm... Mit mondjak, szerencsés vagy, hogy ez így működik :-)

azentitkaim · http://azentitkaim.blog.hu 2012.01.13. 09:20:35

@skarlát betű: Fejtegettük itt pár napja az érzelmek visszaszorítását és elterelését, akkor én pont erre gondoltam, hogy igyekezni kell elkerülni a beleszerelmesedést (legalábbis az én helyzetemben, amikor a házasság amúgy egész jól működik, tehát nincs érzelmi kihűlés meg egyebek), mert attól aztán megőrül az ember lánya és beledöglik minden áldott nap. Erre a beledöglésre nekem nincs energiám :), muszáj kordában tartani a dolgokat. A szeretőmet természetesen szeretem (anélkül nem menne és anélkül nem érezném úgy, hogy a szeretőm, csak szexpartner lenne), de nem szerelemmel, inkább valamiféle barátként.
Én is szerencsésnek érzem magam, hogy a házasságom is működőképes :), anélkül ez a szeretői kapcsolat sem lenne elég, hiszen csak nagyon ritkán tudunk együtt lenni, amennyi nekem bőven nem elég.

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2012.01.13. 09:36:01

@azentitkaim: Szerintem nem kell megőrülni, se beledögleni, attól még lehet szerelmesnek lenni. Csak akkor döglesz bele átmenetileg, ha vége lesz, vagy olyan bizonytalanságban tart a másik, hogy azt nem bírod cérnával. De mást és mást értünk szerelmen, ez már eddig is kiderült.

azentitkaim · http://azentitkaim.blog.hu 2012.01.13. 09:38:12

@skarlát betű: Én túlságosan nagy amplitudóval érzek, óriási végletekre vagyok képes, tehát én simán beledöglök :)

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2012.01.13. 09:58:05

@azentitkaim: Én is azt hittem párszor, hogy beledöglök, de még nem sikerült :-)