Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

A hűtlenség ábécéje

Mindent a hűtlenségről, félrelépésről, megcsalásról! Amiről nem szokás nyíltan, tabumentesen és szenteskedés nélkül beszélni. Férfi és női szemmel egyaránt.

Adomány

Ennyien vagytok

Térkép

Hűtlenség a Fácsén

Friss topikok

Innen érkeztek a blogra

A vágy csendje (Hűtlen könyvek, 1.)

2011.05.17. 07:52 skarlát betű

Nemrégiben ígértem, hogy írok majd könyvekről is, amelyek a poszt témáját ilyen vagy olyan oldalról közelítik. Nos, az első kötet, amelyet ajánlok, A vágy csendje címet viseli. Egy amerikai pszicho néni, Dalma Heyn vetette papírra, és szerintem igen érdekes megállapítások szerepelnek benne, bár korántsem értettem egyet mindennel.

A könyv kizárólag női oldalról közelíti meg a hűtlenség témáját, és kifejezetten a hosszú évek óta házasságban élő, középosztálybeli amerikai nők vallomásaira épít. De az általuk elmondottak Európában sem hangzanak idegenül, azt hiszem.

Az alaptézis szerint a nők a házasságot valamiféle ketrecként élik meg, amelyben tökéletesen kell alakítaniuk a  szerepüket. Előre meg van határozva, miket vár el a társadalom egy feleségtől, egy anyától, egy háziasszonytól: akármilyen is volt a nő korábbi, hajadon kori egyénisége, ezek az elvárások túl erősek ahhoz, hogy jelentős mértékben eltérjen tőle valaki anélkül, hogy ezzel ki ne vívná a környezete, főleg a saját családja rosszallását.

Noha a férfiak számára is létezik ez a ketrec, sokkal nagyobb mozgásterük van benne, mint a nőknek, akiknek főleg a gyerekvállalás korszakától kezdve kötelező szerepeket kell alakítaniuk. A könyvben szereplő nők lassan ébrednek rá ennek a ketrecnek a létezésére, és egyikük-másikuk lázadni is próbál ellene, de a házasság keretein belül borzasztóan nehéz ezt megtenni. Úgy érzik, nőiségük, egyéniségül lassanként feloldódik a szerepek mögött, és ezzel egyenes arányban a libidójuk is csökken. A szexualitás kötelességgé degradálódik, fantáziátlanná lesz, végül már esetleg kellemetlen, vagy éppenséggel elviselhetetlen, ha a férjjel való kapcsolat kiüresedik.

Ha ebben az állapotban a nő találkozik egy olyan férfival, aki benne ismét felfedezi a nőt, lehántva a rárakódott feleség-, anya-, háziasszony-, megbízható munkaerő-, szülői munkaközösségi tag- satöbbi szerepeket, az elképesztő hatással lehet rá. Az elnémított, elszürkült szexualitás soha nem látott erővel tör fel bennük. Újra felfedezik azt a fiatal nőt, akik valaha, az elköteleződés, házasságkötés, családalapítás előtt voltak. Úgy kell nekik ez az érzés, mint egy falat kenyér. És képtelenek a férjükkel átélni. Ez nem jelenti azt, hogy el akarnának válni, de az új élményről sem akarnak lemondani.

A könyvben érdekes esettanulmányokat is bemutat a szerző, néhány megkérdezett még az orgazmus szavakba foglalására is vállalkozik, beszámolva arról, hogy miért más a szex a szeretővel, mint a férjjel ... Sok, itt, a blogban tárgyalt kérdés is felmerül a könyvben, de akit érdekel a téma, annak melegen ajánlom. Egy gond van az ilyen könyvekkel: az ember hazaviszi, és mi van, ha a férje is beleolvas?

18 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hutlenseg.blog.hu/api/trackback/id/tr702901375

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

TBal 2011.05.17. 09:29:12

Én olvastam a könyvet, még évekkel ezelőtt, halványan emlékszem rá, nekem tetszett. Én nem emlékszem arra,hogy nagyon vitatkoztam volna a szerzővel, bár lehet, hogy azért, mert csak így megfigyelő-szemszögből olvastam. Te mivel nem értettél egyet?

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.05.17. 09:46:38

@TBal: Mármint, hogy pasi-szemszögből?
Nem tudnék szövegszerűen semmit felhozni, mert én se tegnap olvastam. De voltak benne nagyon amcsi jellemzők, amelyeket egy az egyben nem érvényesek itthon. Érdekes volt különben, hogy még a korábban (20-as éveikben) kicsapongó életet élő nők is arról számoltak be, hogy mintha börtönbe kerülnének a házasságkötéssel. Lehet, hogy ott ez még élesebb határvonal, mint itthon. Azok a Lilaakác-közhöz távolról hasonlító kertvárosok elég nyomasztóaknak látszanak innen nézve ...

barbieds (törölt) 2011.05.17. 09:51:27

Ha a férj beleolvas, esetleg el lehet kezdeni megbeszélni a dolgokat értelmes, felnőtt emberek módjára. Bár sanszos, hogy leginkább csak veszekedés lesz a dologból. :/

Az a kulcsmondat, hogy "Ez nem jelenti azt, hogy el akarnának válni, de az új élményről sem akarnak lemondani." sajnos kevés ember számára emészthető és élhető.

Szexofon · http://szexofon.blog.hu 2011.05.17. 09:55:14

Én vigyorognék és izgalmas dumálós estének néznénk elébe, elég sok újratöltögetéssel a kupicákba... :-)

TBal 2011.05.17. 10:08:17

@skarlát betű: nem pasi-szemszögből, csak egyszerűen befogadni az információkat, megérteni az indokokat. Ha jól emlékszem, a történetek dominálnak a könyvben, nem az ítéletalkotás, hogy ki min megy keresztül, miért dönt úgy, ahogy... nem emlékszem, hogy bárkiről elítélően nyilatkozott volna a pszichológusnő, de arra sem, hogy kifejezetten azt mondta volna, hogy ez így helyes.

Ami emlékem van a könyvről, az az, hogy utána úgy éreztem, hogy valami újat olvastam, jó élmény volt, emberi volt (azaz nem tökéletes robotokról szólt, az emberi oldal dominált), és ajánlanám másoknak, hogy hátha sikerül nők szemszögébe is beleképzelnie magukat olyanoknak, akik amúgy ebben nem jeleskednek.

M-elicious 2011.05.17. 10:12:04

ezek alapján az Amerika pszichót sem lehetne otthon olvasni, mert mi van, ha ettől tömeggyilkosokká válunk:-) viccet félretéve, szívesen a kezembe venném, ugyanúgy, mint a Diary of an Adulterous Woman-t (Curt Leviant), amit nem tudom, hogy lefordítottak-e magyarra (biztos), és ha igen, mi a címe? valaki olvasta már? Ha igen, milyen volt?

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.05.17. 11:41:45

@barbieds: Mondjuk, a cím nem annyira árulkodó, hogy egy átlagférj a kezébe vegye, kábé azt tudom elképzelni, hogy aszondja:- Na még egy pszicho-marhaság, ilyeneket sokszor olvas a feleségem :-)
Persze van olyan férj, aki belelapoz, és felteszi magának a kérdést: miért érdekli ez a nejemet? Ő is így érzi magát a házasságban? Ő is megcsal?

@Szexofon: De jó neked :-)

@TBal: A pszicho néni tényleg kívülállóként fogalmazta meg, és önmagáról nem vallott - na persze ... Pedig érdekes lenne, hogy ő hogy éli meg a házasságát, ha van neki.

@M-elicious: Bizonyos olvasmányok árulkodóak lehetnek, főleg, aminek a címében is van hűtlenség ... :-) Azért nem mindenkinek olyan toleráns a házastársa, hogy ezt szimpla intellektuális érdeklődésként vegye. Nem tudom.

TBal 2011.05.17. 12:36:06

@skarlát betű: Azért arról ne feledkezz meg, hogy a házasságtörőket azért rendesen meg szokták bélyegezni. A cicológus néni sem névvel, címmel adta közre a történeteket, hanem csak max. a várost vagy az államot, meg a korosztályt nevezte meg. Ki tudja, talán a 40-es, kétgyerekes Massechousetts-i asszony (nem tudom, pont ilyen van-e a könyvben, de ilyesmi az azonosítás) valójában ő maga...

TBal 2011.05.17. 12:37:02

@TBal: szóval, azt akartam írni, hogy ha ő is közreadná a történetét, ha van neki, akkor őt beazonosíthatnák, a könyvben szereplő emberek meg anonimak.

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.05.17. 13:54:13

@TBal: Én se vártam tőle, hogy írjon magáról, meg egy szakmai munka egyébként sem viselne el ilyesmit, csak érdekelne a személyes hozzáállása. Nyilván nem olyan téma ez, amelyet névvel-címmel vállalni lehet, és nem is kell. :-) De ha valaki egy bizonyos témát választ kutatási tárgyául, már az is árulkodó lehet.

TBal 2011.05.17. 14:15:15

@skarlát betű: valóban, lehet árulkodó... de inkább örüljünk neki, hogy van, aki ilyet felvállal :). Örülök, hogy te is felvállaltad ezt a dolgot.

notC 2011.05.17. 18:06:40

@skarlát betű: ej-ej, már megint az átlag férfi és az ő degradálásuk... :)

Amúgy meg nekem is van egy visszadobott kérdésem: "Úgy kell nekik ez az érzés, mint egy falat kenyér. És képtelenek a férjükkel átélni."

De miért? A férj hibája? Vagy a feleség sem feltétlen érzi szükségét, hogy nő legyen, ne csak önként vállalt házicseléd, slamposan, elhízottan, elhanyagoltan?

Tudom, hogy a dolgok mindig sokkal bonyolultabbak, mint aminek tűnnek, de ugyanakkor sokkal egyszerűbbek is. Egy kapcsolat nagyon sok befektetett energiát igényel. Működtetni kell. Hol ésszel, hol szenvedéllyel, de kell beletenni, hogy legyen honnan kivenni. Probléma jobbára akkor van, amikor valamelyik (vagy mindkét) fél számára megterhelő vagy nem olyan fontos már a másik figyelmének fenntartása. Amikor már nem akarnak beletenni, csak kivenni a kapcsolatból. Így viszont hamar kialakul a patthelyzet: se veled, se nélküled. És persze marad a "veled, csak néha nélküled is" állapot, mert ez igényli a legkisebb beinvesztálással a legnagyobb hozamot: kényelmes, izgalmas és segít hátat fordítani a valóságnak. (úgy is írhattam volna, hogy elviselni a valóságot)

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.05.17. 20:22:26

@notC: Sajna muszáj átlagokkal dolgozni, másképp nem megy, statisztika ... Ha te nem vagy átlag, ne vedd magadra :-)

Egyébként itt a könyv megállapításairól volt szó, és nem az én véleményemről. Hibáztatta valaki a férjeket? Lehet, hogy ez senkinek nem a hibája, ilyen az ember, ugyanilyen vagy hasonló könyvet lehetne írni a férfiakról is, ők se érzik magukat nagy kanoknak a házasságban (átlag, jaj ...), ők is be vannak zárva bizonyos szerepekbe.

Nem tudom, hogy jön ide a slamposság meg az elhízás. Szerinted egy slampos és elhízott nőt fog elsősorban észrevenni egy 3. szereplő? De még akár észre is vehet, mert ettől a nő még nő marad. Elhízott nőt is lehet kívánni, már említettem az erre vonatkozó blogot, szerintem jópofa. :-)

Nem tudom, mennyi idős vagy és mennyi ideje házas. Az ember egy ideig elhiszi, hogy csak attól függ, mennyit teszel bele, és működni fog. De ne nagyon ringasd benne magadat. Lehet, hogy fog, lehet, hogy nem. A szenvedélyt nem lehet csiholni, ahol már rég kialudt, erről is írtunk itt hosszú esszéket. Lehet, hogy sose volt nagy szenvedély, akkor meg pláne nem fog menni. A házasság nem erről szól. Nem arról, hogy mindig új vagy, mindig izgalmas és mindig kívánatos. Aki már mindenféle állapotban látott, annak valószínűleg nem vagy se izgalmas, se olyan nagyon vágyott.

Ja, és a legkisebb beinvesztálás. Hát, próbálnád ki, mennyi energiát igényel egy szeretői kapcsolat ... Nem keveset. :-) És általában elég sok nyögvenyelős próbálkozás után kerül rá sor, amelyet az ember a házastársával élt meg. Nem mindig, de sokszor így van.

barbieds (törölt) 2011.05.18. 00:09:09

@notC: Ilyen lényeglátó megfogalmazását a félrelépés mechanizmusának még nem olvastam. Kegyetlen, de tökéletesen igaz.

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.05.19. 10:51:20

@Lófasz Jóska: Te olvastad? Attól tartok, nagyon szomorú egy könyv lehet ... Már, amit olvastam róla, biztos nagyszerű, csak a nők számára, akik ebben benne vannak, elkeserítő ...

barbieds (törölt) 2011.05.19. 13:43:54

@skarlát betű: Én olvastam, és nem tudtam, sírjak vagy nevessek. Tragikomikus, és elképesztő a szexuális nyomor elég széles néprétegek körében.

Lófasz Jóska 2011.05.19. 21:31:25

@skarlát betű: Igen.
"A könyv kizárólag női oldalról közelíti meg a hűtlenség témáját, és kifejezetten a hosszú évek óta házasságban élő, középosztálybeli amerikai nők vallomásaira épít."
Talán ezért jutott eszembe. Elképesztő a könyv, de remélem csak azért, mert a valóság egy szeletét mutatja be. Bár lehet, hogy elég nagy szeletét.