A hűtlenség ábécéje

Mindent a hűtlenségről, félrelépésről, megcsalásról! Amiről nem szokás nyíltan, tabumentesen és szenteskedés nélkül beszélni. Férfi és női szemmel egyaránt.

Ennyien vagytok

Térkép

Hűtlenség a Fácsén

Friss topikok

Innen érkeztek a blogra

Vitaposzt: hűtlenség, politika, válság

2012.01.16. 07:40 skarlát betű

Gondoltam, írok valami szívderítőt, erre kaptam egy témajavaslatot Labdarózsától. Érdekelné a véleményem és a ti véleményetek arról, hogy milyen hatással van a jelenlegi politikai-gazdasági helyzet a szeretői kapcsolatokra, illetve a házasságokra, főleg, ha éppen begyűrűzött hozzájuk a válság (érzelmi értelemben).

Leszűkíthetném a témát a jelen állapotra, 2012. januárjára, amikor is Magyarország az államcsőd közelében egyensúlyoz. Vagy tágíthatnám a dolgot a hűtlenség és a politika, a hivatalos ideológia, a vallási és a világi hatalom kapcsolatára, de ez utóbbi esetben valódi disszertációt kellene írnom a félrelépés kultúrtörténetéről. Az most nem célom, és hipp-hopp guglival fordítani se tudok nektek egy kész munkát, vagyis tán tudnék, de ez valahogy nem az én stílusom.

Nos, akkor vitaindítónak néhány gondolat:

Mit gondoltok, milyen hatással van a szeretői kapcsolatokra, ha úgymond zavaros időket élünk (persze ez rendkívül relatív fogalom)? Gazdasági (politikai) válság idején jobban összetartanak a házastársak? Valahol olvastam, hogy az USA-ban csökkent a válások száma, mert elválni meglehetősen drága dolog, együtt szembenézni egy anyagi természetű problémával lényegesen egyszerűbb. Lehet, hogy a közös fenyegetés összekovácsolja a házaspárt. De igen kérdéses, hogy ez mennyire lesz tartós, és vajon kizárja-e a hűtlenkedést. (Szerintem nem.)

Ha nehezebb a megélhetés biztosítása, többet kell dolgozni (amennyiben van mit), vajon már nem marad idő félrelépni? Nem marad pénz egy kávéra, egy búvóhelyre? Vagy aki akarja, úgyis megoldja valahogy? (Főleg, ha jön a tavasz.) A nagyobb stressz miatt még nagyobb lesz az igényünk arra, hogy valahol kikapcsolódjunk, elfeledkezzünk a fejünk fölött függő Damoklész-kardokról, vagy annyira el leszünk foglalva a túléléssel, hogy a szerető számára nem marad energiánk? Esetleg a kiegyensúlyozott szeretői kapcsolat helyett inkább az alkalmi menetek száma szaporodik meg?

Egy ilyen, táborokra szakadt országban vajon lehet-e olyan szeretőnk, aki teljesen mást gondol a politikáról? Vagy ez már eleve kizárja lassan a barátkozást is? Véget érhetnek-e kapcsolatok a helyzet kiéleződése esetén, csak, mert a felek a barikád két oldalán állnak, vagy az érzelmek, az erotika képes lesz-e ezt fölülírni? Mi van, ha a gazdasági válság a megélhetésünket fenyegeti, ha komolyan veszélybe kerülünk, elveszítjük a jövedelemforrásunkat? Számíthat-e ilyenkor az ember a szeretőjére? Milyen fajta szeretőre számíthat, és milyenre nem?

A jólét, az anyagi biztonság táptalaja-e inkább a félrelépésnek, esetleg unalomból tesszük, és mert állítólag mindenhez jogunk van (tipikus fogyasztói társadalom-ellenes vád)? Vagy a hűtlenség bármilyen nyomorúságos körülmények között is virágzik, és az ég világon semmi köze az anyagiakhoz, meg ahhoz, hogy mennyire foglaljuk le az agyunkat és a testünket más dolgokkal?

Messzire vezetne, ha most ide venném a prostitúció kérdését is, pedig minél nagyobb a válság, annál többen gondolják úgy, hogy nincs más megoldás, olyanok is belefoghatnak a prosti életbe, akik soha nem gondolták volna korábban. Az árak lemennek, a pasik válogathatnak. Milyen hatással lehet ez egy addig hűséges feleségre? Vagy egy elvált nőre, akinek nem nagyon volt kalandja? Az alkalmi prostikból válhatnak állandó szeretők is? Csak a szégyen létezik ilyenkor, és az egésznek semmi köze a szexhez a nő számára? De ez talán külön téma.

Nos, vitaindítónak ennyi bőven sok is, várom a kommenteket!

36 komment

Címkék: politika gazdaság válság extrém helyzet

A bejegyzés trackback címe:

https://hutlenseg.blog.hu/api/trackback/id/tr823545209

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

azentitkaim · http://azentitkaim.blog.hu 2012.01.16. 08:16:13

Az x. hónap környékén megkérdezte a szeretőm, hogy melyik oldalon állok. Visszakérdeztem, hogy fontos-e ez, mire azt mondta: igen, mert nem bújunk ágyba az ellenséggel. Nem tudom, mennyire gondolta komolyan, mivel kiderült, hogy ugyanazon, és egyébként sem érdekel engem ez a dolog, de azóta sem beszéltünk politikáról, amit egyáltalán nem bánok.
Amit viszont biztosan érzek: az anyagi bizonytalanságtól való félelem növeli a feszültséget, és ez a kapcsolatunkra nincs túl jó hatással.
A házasságomban hála istennek nem sokat érzek az egészből, legalábbis egyelőre. De ehhez kell az is, hogy kicsit homokba dugjuk a fejünket és nem venni tudomást a minket hátrányosan érintő döntésekről mindaddig, amíg nem muszáj foglalkozni velük.

M-elicious 2012.01.16. 11:33:39

Először is, ugyan késve, de BÚÉK mindenkinek!

Hűűű, már megint egy komplex témába nyúltál bele, SB!

Szerintem a zavaros idők az összekapaszkodást is segítik - amíg van mibe és kibe, illetve miért, és ez erősebb, mint az egyéni mindennapi érzelmi eltávolodása -, de a kapcsolatok felbomlását is felgyorsíthatják - amikor a kiért/miért gyengébb, mint a menni akarás -, mert a fennmaradásért, vagy csak a "világ sorsáért" való aggódás, idegesség olyan állandó "készenléti" tudati állapotba hozhatja az embert, amiben kevésbé lesz toleráns. z állandó feszültség átterjedhet a kapcsolatra is, vagy a másikkal való konfliktus lehet a szelep, ahol kitör a gőz.

Érdekes, hogy nekem eddig pasiban mindig olyan jutott, aki velem hasonló globális világlátással rendelkezett. Hogy ez ok vagy okozat (ami a személyiségemből következik), nem tudom, de ennek megfelelően nem tudom magam elképzelni a szekértábor másik oldaláról való "barátkozást".
Tudom, ez primitív megközelítésnek tűnhet - Franciaországban, vagy az angolszász országokban megvan annak kultúrája, hogy a családon belüli politikai/világnézetbeli különbségeket hogyan kezeljék az emberek kultúráltan, de ahogy Ranschburg Jenő fogalmazott egy interjújában, Magyarországon a zsigeri (agykéreg nélküli, érzelmi) alapon való politizálás az általános.

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2012.01.16. 11:37:31

Így nehéz lesz vitatkozni, ha ömlenek a kommentek :-P

@azentitkaim: Ha jól értem, mire megkérdezte, addigra már ágyba bújtatok. Nem tudom elképzelni, hogy ezt pár levélből-beszélgetésből nem lehet kideríteni, még akkor sem, ha konkrétan politikáról nincs szó. Szerintem a dolgokhoz való általános hozzáállásból elég hamar rájön az ember, hogy hányadán áll.
Nekem volt olyan csetem, ahol azért búcsúztunk el, mert én Kunderát idéztem, és ez nála kiverte a biztosítékot. Egyébként kezdettől fogva túl édeskésen írt, ami már gyanús volt. :-)
Őszintén szólva nekem fontos, hogy a legtöbb dologról hasonlóan gondolkodjam azzal, aki a barátom és a szeretőm. Ha folyton tabutémákat kell kerülhetni, az csak ideig-óráig fog működni, és sose lesz valódi bizalmi kapcsolat...

azentitkaim · http://azentitkaim.blog.hu 2012.01.16. 12:12:52

@skarlát betű: az ágybabújásig még nem jutottunk el, de már nagyon közel voltunk hozzá. Nyilván kiderült már korábban is, hogy nagyjából ugyanazokat az elveket valljuk, az első beszélgetésekből ennek ki kell derülni, szerintem. De számomra ez tényleg nem lényeges.
A barátaim között van olyan, akivel gyökeresen különböznek a politikai nézeteim, de mivel nem nagyon szoktunk beszélgetni politikáról (max. érintőlegesen), így ez nem okoz gondot. És nem azért nem beszélgetünk, mert direkt kerüljük a témát, hanem egyszerűen mások a témáink.

@M-elicious: a családon/baráti társaságon belüli politikai nézetkülönbségek kezelése tényleg nagyon gyerekcipőben jár még Magyarországon, és sajnos egyelőre nem is látok reményt a változásra. De ami számomra még szomorúbb, hogy azokkal is állandó a vita, akik alapjaiban véve ugyanazokat a nézeteket vallják, csak épp szélsőségesebben. Ezért utálok én a politikáról beszélni a vasárnapi ebédnél, mert hiába szavazott az egész család ugyanoda, szinte minden héten veszekedés lesz a beszélgetésből.

barbieds (törölt) 2012.01.16. 13:22:11

Engem most megfogott az a kép, hogy olyasvalakivel bújnék ágyba, akivel nem egy politikai nézetet vallunk: egy nép-nemzeti, paszományos mentés faszival. Micsoda borzongató izgalmak, nagyon kell röhögnöm. Bocs!!!!

hannawald 2012.01.16. 13:26:28

érdekes témafelvetés!
én vesztettem el barátot, azért mert a családunk "rossz" pártra szavazott (akkor én még nem is szavazhattam....), és bár túltettem magam rajta, megérteni teljesen, vagy feldolgozni, sose tudtam.
ismerek olyan családot, ahol a férj meg a feleség totálisan másképp gondolkodik, s mégis működik a dolog. szeretői kapcsolatot nem tudok ilyet. de hogy őszinte legyek szerintem nekem ez nem menne. mintahogy afelől is vannak kétségeim, hogy egy más nemzetiségű, és anyanyelvű férfival működhetne-e. lehet hogy ez most fura párhuzam, megpróbálom elmondani, mire gondolok. biztosan vannak olyan kapcsolatok (szeretői vagy házastársi, mindegy), ahol nem számít, hogy kinek milyenek a politikai nézetei, ki milyen vallású, ki milyen alapvető elvek szerint éli az életét, ki mennyire tudja megosztani a gondolatait a másikkal (itt jön be az anyanyelvi probléma). ha nincs szükségünk arra, hogy bármiről tudjunk beszélni, ha nem alapvető igényünk a tabutémák kizárása, ha nem zavar minket, hogy vannak olyan dolgok, amiről egyszerűen nem tudunk beszélgetni, vagy mert olyan alapvető gondolkodásbeli különbségek vannak közöttünk (más nemzetiség/kultúrkör miatt is lehet), vagy mert nyelvileg nem tudjuk magunkat olyan tisztán kifejezni/megértetni, akkor az jó, akkor működhet, akkor nem állnak utunkba ilyen akadályok. én azt hiszem nem ilyen vagyok. nekem a fentiek mindegyikére szükségem van. most így érzem. persze az élet simán rám cáfolhat.
és én ilyen szempontból nem érzem a különbséget szerető, házastárs, közeli barát között.

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2012.01.16. 15:26:48

@M-elicious: Ha valakinek nagyon markáns a véleménye, akkor eleve nem fog féket tenni a nyelvére, és hamar ki fog derülni, hogy merre van nála előre. Igen, boldogabb országokban ez nem olyan vérremenő dolog, mint ezekben a fiatalabb demokráciákban (?), de az is hozzátartozik, hogy ott egy csomó olyan dolog nem komilfó, amit itthon sajnos túl sokan tolerálhatónak éreznek. Mondjuk, rasszista tirádák egy buszon, szimplán beleférnek a mindennapokba, míg ez másutt azért nem számítana normálisnak. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy ott nincs rasszizmus, hanem azt, hogy legalább rejtegetni szokás.

@azentitkaim: Az, hogy nem téma a politika, szinte elképzelhetetlen számomra. Mert a politika nem valami külön entitás, ami lebeg a vizek felett, hanem az életünk. És minél kiélezettebb a helyzet, annál kevésbé lehet úgy tenni, mintha semmi közünk nem lenne hozzá.

@hannawald: Külföldi partnerrel van tapasztalatom. Vannak nehézségek, persze, de ha a másik körülbelül azonos dolgokat gondol a világról, ezek áthidalhatók, legalábbis nem kevésbé, mint egy azonos kultúrkörből érkezett, de világnézetileg teljesen más ember esetében. Utóbbival sokkal több gondom lenne.
Nem is a tabu témákkal van a gond, hanem egyrészt azzal, hogy ha nem tudják mind a kettejük nyelvét mind a ketten, akkor az kerülhet fölénybe, akinek a nyelvét használják, vagy, ha 3. nyelvet használnak közvetítőnek, akkor esetleg képtelenek lesznek pontosan fogalmazni. És ez egy mély kapcsolatban nagyon zavaró tud lenni, főleg hosszú távon. De személyiségfüggő, kinek mennyire fontos a beszéd és a pontos fogalmazás :-)

azentitkaim · http://azentitkaim.blog.hu 2012.01.16. 15:35:52

@skarlát betű: túl sok vitába mentem már bele a politika miatt, és nem vagyok hajlandó ezzel tölteni az időt és idegesíteni magam, amíg nem muszáj. Márpedig számomra még nem jött el az az idő, amikor azt mondom: most már muszáj (volt időszak, amikor sokkal aktívabban politizáltam, az egy másik életszakasz volt). Tudom, hogy a struccpolitika nem mindig érthető, de én most ezt folytatom.

Enchantée · http://greenshark.blog.hu/ 2012.01.16. 15:49:43

Politika hasonlóan a valláshoz eddig nem okozott gondot, bár volt, hogy eltérő véleménnyel voltunk dolgokról, de sikerült optimálisan kezelni a kérdéseket. Azt nem mondom, hogy nem érdekel egyáltalán, a párom, akármilyen vonatkozásban is, miben hisz, mert van azért olyan szélsőség, amit nem tudnék tolerálni, de ez azért kiderül beszélgetések során, és eleve el sem jutna valaki odáig, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljön velem, ha annyira eltérő a véleménye bizonyos dolgokról. Szavazófülkébe külön járultunk, nem tudom, ki melyik pártra szavazott, ha egyáltalán. ;) Gyermekem vallási kérdése is elég eklektikus, nincs kőbe vésett szabályzat rá, engem mindig megmosolyogtat...
Családban viszont okozott már gondot a hithű ellenkező irányú politikai meggyőződés, de az évek során megtanultuk azt is kezelni nagyjából (kerülni, amennyire lehet :D), vagy legyinteni egyet, ha elfajulna a beszélgetés.

hannawald 2012.01.16. 16:04:11

@skarlát betű: igen, a más nemzetiségűvel kapcsolatban, ha nem egy totál másik kultúrkörből (mondjuk kontinensről) érkezett, akkor szerintem is a nyelvi nehézségek lehetnek a legnagyobb gátak. az ellentétes világnézetek találkozása esetén pedig az, ha a kiindulópontban nem tudunk megegyezni. ha szerintem lapos a föld, szerinte meg gömbölyű, akkor innentől kezdve egymás érveléseit sem tudjuk elfogadni. a ha az egyik elfogadja bizonyos kérdésekben a másik igazát, de a másik semmiben nem, nos az sem vezet messzire.
és persze nem azt mondom, hogy mindenben egyet kell hogy értsünk, hisz akkor nagyon uncsi lenne, és egyáltalán nem építő jellegű ilyen szempontból, de bizonyos alapvetésekben, most úgy érzem nem lehet deltaixnél nagyobb különbség köztünk.
persze, ha valaki azért gondolkodik másképpen, mert voltaképpen nem is nagyon gondolkodik rajta,
és ezt, mondjuk 6 évvel ezelőtt, még teljesen máshogy gondoltam, azt hiszem.

Labdarózsa 2012.01.16. 18:55:14

@barbieds: Alapvetően igazad van, és szerencséd, ha sosem kerültél olyan helyzetbe, hogy el kelljen hajtanod a paszományost, akármilyen kedves, figyelmes és izgalmas veled.

Van olyan ismerősöm, aki kifogott egy rasszista alakot. Sokat panaszkodik, mert amúgy jól megvannak, a pasi tanult ember. De bizony megesett, hogy kirakta az ismerősöm a lakásából, annyira összevesztek. És ők még nem is titkolt kapcsolatban vannak. Hidd el, az emberek nem feltétlenül feketék, vagy fehérek. Bár azt hiszem ezt most nem mondtam teljes meggyőződéssel.

kardhal77 · http://kardhal.blog.hu 2012.01.17. 10:21:22

Például nekem pont az a fontos, hogy ha valakinek van egy világképe, akkor azt ugyan már ne fordítsa le, és ne azonosítsa automatikusan egy politikai párt agendájával.

A másik, hogy egy olyan világképpel pedig mit kezdjek már, mi szerint minden sarkon ott áll az ellenség?

Amíg kocsmai a színvonal, addig tökmindegy, hogy ki melyik kocsmába szeret járni.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2012.01.17. 11:03:14

@kardhal77:

Azért a "kocsma" nem jelent feltétlenül késdobáló lebujt :-)

hannawald 2012.01.17. 11:27:04

nanáhogy nem szabad egy világképet egy poiltikai párttal azonosítani.
nem is azzal van baj, ha másra szavazunk, hanem azzal ha totálisan más alapvetésekből indulunk ki, már értékrendszer szerint élünk.

M-elicious 2012.01.17. 11:42:27

@barbieds: akkor van egy jelöltem számodra, akiről elmerenghetsz: 66masodperc.wordpress.com/2012/01/16/tovabbi-terveim/

bruhaha!

M-elicious 2012.01.17. 11:50:29

@hannawald: a nációbeli különbség ilyen szempontból nem mindig számít. lehet két országból jövő embernek is hasonló világképe, felfogása arról, hogy mit fogadnak el alapvető közös értékeknek és mit nem.

ilyen helyzetben a "pártállás" is értelmét veszti - bár szerintem az mai világban az emberek élete, viszonyulása a társadalomhoz sokkal komplexebb, minthogy azt le lehessen fordítani egyetlen pártra vagy annak prgramjára, credójára, akármijére. ezért állok értetlenül azok előtt, akik "hűséget" fogadnak bármelyik politikai alakulatnak.

hannawald 2012.01.17. 11:56:25

@M-elicious:
persze hogy nem náció függő a világkép. de vannak olyan helyek a Földön, ahol annyira más a morál, a légkör, az elvárás, a minden (akár hittel, akár hétköznapi dolgokkal kapcsolatban), hogy az szerintem okozhat nehézségeket. pl egy spanyollal nem hiszem, hogy ebből fakadóan lenne problémám, de egy iránival már előfordulhat. hülye példa, mert le lehetek rasszistázva, de asszem így már egyértelmű mire gondoltam.

ebben egyetértek. nem a pártállásról beszél szerintem itt egyikőnk sem.

M-elicious 2012.01.17. 12:03:07

@hannawald: csak azzal az okossággal tudok előjönni, amit anyám mondogat(ott) mindig: suba a subával, guba a gubával:-)

egyébként a világkép/értékrend családban felmerülő különbözőségének romboló, sőt akár tragikus hatásáról saját tapasztalatból (szülők) sokat írhatnék.

ideális esetben két szerlmes/egymással szimpatizáló/kikezdő ember között megvan a harmónia stb. de mi van,ha tányleg egy olyan ember jön be a másikanak, szőröstül-bőröstül, aki minden szempontból "tökéletes", csak éppen totál mást gondol a világról? tapasztalatom szerint ilyenkor nem a világnézet meg a racionalitás, hanem a feromonok döntenek. a hormonok rabjai vagyunk! azoknak meg aztán végképp nincs közük a politikához!

barbieds (törölt) 2012.01.17. 12:04:31

@M-elicious: Szent ég, ez paródia? Vagy konkrét a csávó? :o

M-elicious 2012.01.17. 12:09:09

@M-elicious: a csávó igen konkrét, ld. a részleteket a wblogon (fácse)

M-elicious 2012.01.17. 12:11:00

@barbieds: bocs, az előző megjegyzés barbie-nak ment

szociologus 2012.01.17. 12:28:07

@barbieds: OFFtopik a téma, de boldogult fiatal koromban egy MIÉP-es lánnyal rendszeresen összejártunk... khm... ágyat recsegtetni. Tudtuk egymás politikai preferenciáit, de egyikünket sem érdekelte.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2012.01.17. 16:55:14

@szociologus:

A hormonok leszarják az ideológiát. Amíg csak ágyrecsegtetés van, nem hiszem, hogy sokat számítana a partner tagsági könyvecskéjének színe vagy dizájnja.

A szarabb rész akkor következik, amikor elköveted azt a hülyeséget, hogy kulturális programot szervezel egy szexpartnerrel, vagy közösen vesztek olvasnivalót a hosszú hétvégére :-)

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2012.01.17. 22:01:37

@tiboru: Soha sincs CSAK ágyrecsegés, a pihenőidőben meg sokminden kiderülhet, ami miatt már nem lesz az embernek kedve folytatni :-P
De szerintem az ilyesmi még aktus előtt kiderül általában.
Valamelyik Moravia-regényben van ilyen szexjelenet, hogy közben politikai jelszavakat kiabálnak, de már nem emlékszem, melyikben, csak arra, hogy izgatónak találják az ellenséggel való dugást.

Érdekes, hogy Római és Júlia még senkinek sem jutott eszébe, pedig mi lett volna, ha ezek elkezdenek politizálni? Mondjuk, a 7. napon...

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2012.01.17. 22:03:16

@skarlát betű: nem Római, hanem Rómeó, természetesen :-)

Labdarózsa 2012.01.18. 19:32:11

Azért ha belegondoltok, háborúk során is előfordultak szerelmek a megszállók, meg a hazaiak között. Hát ott aztán valóban ellenségeknek nézhették egymást a felek, mégis sikerrel győzött a kémia. (Itt persze nem az esetleges erőszakról beszélek, hanem valódi érzelmekről.)
Azért remélem, hogy a mai erősen eltorzult világunkban minden üldözési mániával megáldott honfitársunk ellenére sincsenek annyira szélsőséges gondolkodású emberek. Ha meg mégis, akkor azok valószínű egymásratalálnak. Itt pedig szerencsére egyáltalán nem is szoktak előfordulni. @hannawald: Az pedig nem rasszista gondolat, amit írsz. Vannak ugyanis a párkapcsolatnak olyan területei, ahol nem azt nézed, milyen a bőre színe, hanem az általad is említett morál, légkör, elvárás, minden. Ez persze elméleti okfejtés részemről, egyetlen nem hazánkbeli fiú próbált közeledni hozzám, de nem teljesedett ki a kapcsolat. - egyikünk sem forszírozta. :-)

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2012.01.18. 22:00:15

@Labdarózsa: Attól, hogy valaki megszálló és megszállott, még lehet nagyon hasonló gondolkodású is. Persze, elvileg ellenség, de nem feltétlen van ideológiai ellentét.
Ha még messzebb megyünk vissza a történelemben, hány olyan példa van, mikor rabnők, akiket portyázás vagy háború során zsákmányoltak, szexuális kapcsolatba kerültek korábbi ellenségeikkel, sőt, gyereket szültek nekik. Egy időben a török szultánok csak ilyen rabnőket vettek feleségül, ha jól emlékszem, azokból váltak a királynék. Persze, ez nem feltétlen jelent valódi (pozitív) érzelmeket, de alkalomadtán miért is ne. Teljes meghasonlás.

M-elicious 2012.01.18. 23:32:24

@skarlát betű: nameg a Stockholm-szindróma, de persze az még az Ókorban, de a háremek környékén sem volt feltalálva...

hannawald 2012.01.19. 10:41:27

@Labdarózsa: én tudom, hogy nem rasszista, és azt hiszem az itteni többség is, de biztos, hogy nem mindenki, ezért írtam.

normálnyomtáv 2012.01.19. 18:58:12

@Labdarózsa: Úgy gondolom, az a válsztóvonal, hogy valaki rá akarja-e beszélni a másikat, meg akarja-e téríteni, vagy nem. Szerintem a fanatizmus minden formája zavaró (lehet), akár politikai, akár vallási, vegetáriánus, vasútbarát, Suzuki utáló, .... Ha rá akarja kényszeríteni a véleményét a másikra, megette a fene. Ha nem, akkor boldogan élhetnek...akár a következő választásig. :-)
Persze, nem árt, ha nagyjából egy véleményen vannak: van téma, egyetértéssel is és némi vitalehetőséggel is.

Labdarózsa 2012.01.19. 20:19:44

@skarlát betű: Persze, beszélhetnénk itt a Stockholm- szindrómáról is. Valahogy mégis azt gondolom, ha valaki bejönne az országunkba harcolni, megszállni, annak ellenére, hogy tisztában lennék azzal, hogy ő csak parancsot teljesít, valahogy mégsem lelkesednék érte. Persze ki tudja, szerencsére nem tudom elképzelni a helyzetet. Sőt, azt sem tudom, hogy feltétlen ki tudnék-e állni egy erős megkísértés esetén az elveim mellett. :_(

@hannawald: Halvány fogalmam sincs róla, hogy csinálja ezt SB, de minden más blogon a hasonló témákban már régen kurváznának, zsidóznának olvasótársaink. Itt pedig egyszerűen elképzelni nem tudom, hogy bárki is így gondolkodna. Ha tartanánk egy nagy nép közéleménykutatást, valahogy azt hiszem, itt eléggé egységes képet adna az olvasótábor. :-)
@normálnyomtáv: Felnőtt emberek nagyrészben nem gondolhatják, hogy bárkit is képesek homlok egyenest más nézetek vallására rábírni. (Persze nagyjaink között ez azért előfordult lássuk be. Hogy maguktól tették-e ezt, vagy sem, azt sosem fogjuk megtudni.) Az viszont biztos, hogy az ellentétes nézetek okozta veszekedések esetleg hatalmas szexuális élményeket is előidézhetnek. :-)

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2012.01.19. 21:12:54

@Labdarózsa: Hogy csinálom? Hát, kitiltom azokat, akik nem viselkednek :-) Persze, előzetes felszólítás után. De szerintem általában ott van durvulás, ahol az alaphangulat is olyan, itt meg nem olyan. Trollok megjelennek néha, de ha nem tudják kiélni magukat, akkor beleunnak a szórakozásba, és odébbállnak.

Stockholm-szindróma, persze, jóval azelőtt, hogy nevet adtak volna neki. Csak legtöbbször nem időleges, hanem életre szóló volt. És nem tartották az elrablókat bűnözőknek, szokásjog alapján így működtek a dolgok, de persze ettől még nem biztos, hogy könnyebb elfogadni, ha ez a sors jut valakinek.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2012.01.19. 22:35:23

@hannawald:

Ne viccelj, ki rasszistázna le ezért?! Normális ember amúgy sem állítja, hogy egyformák vagyunk, maximum annyit, hogy egyenlőek.

normálnyomtáv 2012.01.20. 07:22:49

@Labdarózsa: "nem gondolhatják, ... képesek ... más nézetek vallására rábírni. ": Pedig de sokan gondolják! Vagy gondolkodás nélkül próbálkoznak vele...

normálnyomtáv 2012.01.24. 20:23:11

@Labdarózsa: mi nem zsidózunk, aki emberileg megfelel, azzal lefekszünk. :-)))) Nem kirekesztő típusok vagyunk. :-)
Nekem kettő volt, aki (részben) zsidó származást vallott, magamtól rá nem jöttem volna. Meg egy olyan, akinek férje zsidó. (ezzel együtt erre a harmadikra vágyom leginkább)
süti beállítások módosítása