A hűtlenség ábécéje

Mindent a hűtlenségről, félrelépésről, megcsalásról! Amiről nem szokás nyíltan, tabumentesen és szenteskedés nélkül beszélni. Férfi és női szemmel egyaránt.

Ennyien vagytok

Térkép

Hűtlenség a Fácsén

Friss topikok

Innen érkeztek a blogra

Vendégposzt: A női hűtlenség forgatókönyve

2011.09.12. 07:34 skarlát betű

A mai vendégposztot valójában két embernek köszönhetjük.

 

Elsősorban persze a szerzőnek, barbieds-nek: az ő blogját biztos sokan olvassátok titokban (én is), áttételesen viszont legutóbbi kedvenc provokátorunknak, Krapulax7-nek, aki mindenkit kiosztott, aki csak élt és mozgott errefelé. Bizonyítandó, hogy mi nyitott társaság vagyunk, és nem azt nézzük, hogy egy ötlet kitől jön és milyen stílusban, hanem azt, hogy érdemes-e vele foglalkozni, barbieds rákeresett az egyik említett könyvre: így született ez a poszt. Ezúton is köszönjük, és jó vitatkozást!

 

 

Krapulax7 egyik kommentjében figyeltem fel Michelle Langley nevére és könyvére, kicsit kutattam a neten, és a honlapján nagyon érdekes összefoglalót találtam a női hűtlenségről, ami szerinte jól meghatározott séma szerint működik. Voltak aha-élményeim az olvasása közben, de vannak pontok, ahol vitatkoznék a véleményével, pontosabban nálam nem úgy volt/van a dolog. Mindenesetre gondoltam, összefoglalom a téziseit az értő közönség számára.
 
Tehát, Ms. Langley szerint a nők kapcsolatai a következő lépések szerint amortizálódnak:
 
1. kikényszerítik a házasságot/elköteleződést
2. megkapják, amit akarnak (férj, gyerek, ház, autó)
3. megunják a házastársi szexet
4. másfelé kezdenek kacsingatni
5. félrelépnek
6. bűntudatuk lesz, haragot éreznek
7. próbálnak valamennyire leválni a házas/élettársról
8. a férjet/élettársat hibáztatják a saját viselkedésükért
9. hosszas szenvedés és szenvedésokozás után rendszerint elválnak
 
Bővebben:
 
1. fázis
 
A nők ebben az életszakaszban úgy érzik, valami hiányzik az életükből. Van szép otthonuk, családjuk, csodás férjük, és mégsem elég boldogok. Fokozatosan kihűl bennük a szexuális vágy. Komoly energiát fektetnek a testi kapcsolat elkerülésébe – gyakran betegségekbe, rosszullétekbe menekülnek, soha nem fekszenek le egyidőben a férjükkel, hogy ne kelljen szétrakni a lábukat. A szexet kínos kötelességnek, szinte házimunkának érzik, mint a mosogatást vagy bevásárlást. Sok nő számol be arról, hogy a férje közeledését erőszakként éli meg, lemerevedik a testük, szorító érzést észlelnek a mellkasukban, émelyegnek. Ugyanakkor azt képzelik, velük van valami baj, ők nem működnek normálisan. Attól is félnek, hogy a szex iránti közömbösségük miatt a férjük megcsalja, vagy ami még rosszabb, elhagyja őket.
 
2. fázis
 
Ebben a fázisban a nőkben újra éled a libidó egy házasságon kívüli találkozás nyomán. Függetlenül attól, hogy le is fekszenek-e az új pasival, vagy plátói marad a kapcsolat, mindenképp nagy érzelmi jelentőséget tulajdonítanak neki. A nők nagy része ez előtt az időszak előtt már jó rég nem érzett szexuális vágyat, azt hitték, belőlük ez már teljesen kiveszett. Most az újra felfedezés időszakában nagy lelkiismeretfurdalást okoz a vágy, akár beteljesedik, akár nem. Egyfajta identitás-válságot élnek át a nők. Minden a hűtlenkedésre emlékezteti őket, bűntudatuk lesz, ha a médiában, baráti beszélgetések során szóba kerül a megcsalás. Már nem tudják olyan meggyőzően hirdetni erkölcsi ítéletüket a félrelépésről – képmutatónak éreznék magukat, ha megtennék, bár korábban valóban, őszintén hitték, hogy ők “nem olyanok”. Úgy érzik, énjük egy része veszett el, nem tudnak szabadulni a társadalmi elvárásoktól, nem “jó kislányok” többé, nem érdemlik meg a férjük szeretetét. Ezért igen gyakran megfigyelhető, hogy ebben a fázisban a nők figyelmesebbek, kedvesebbek a párjukkal. Idővel azonban eljön az önigazolás korszaka, amikor megindokolják maguknak, hogy miért nem szűnik bennük a vágy más férfiak iránt. Ez az indok pedig a férj (múltbeli) viselkedése és alkalmatlansága arra, hogy a kis feleség igényeit kielégítse. Sok nő negatívan viszonyul ekkor már a férjéhez, gúnyos hangon beszél róla és az egész házasságról. Aki még eddig nem lépett a tettek mezejére, az leggyakrabban ebben a fázisban fekszik le a kiszemelt férfival.
 
3. fázis
 
Ebben az időszakban a nők aktívan csalnak, esetleg kilépnek a szeretői kapcsolatból, vagy épp a válást fontolgatják. A hűtlen asszonyok olyan érzéseket élnek át, mint addig soha – magukhoz ölelik az Életet, és úgy hiszik, megtalálták valódi lelki társukat. Tulajdonképpen egy kémiai anyagok okozta módosult tudatállapotban leledzenek, amit mindközönségesen szerelemnek szoktunk nevezni. Az is tipikus, hogy a boldogsággal sok fájdalom jár, őrlődnek a két férfi, a férj és a szerető között. Tudják, hogy amit tesznek az nem helyes, ám mégsem képesek véget vetni az afférnak. Próbálkoznak ugyan vele, többször is, de hasztalanul. Minden randevú előtt megfogadják, hogy ez már valóban az utolsó lesz, de újra és újra odaadják magukat. Mivel nem bírnak szabadulni a szerető bűvköréből, azzal magyarázzák kötődésüket, hogy az igazi, nekik rendelt társat találták meg, holott csak a hormonok és a kémia játékszerei, amelyek minden kapcsolat elején erősen működnek. Vannak, akik évekig léteznek ebben a kettősségben: maradjak vagy váljak?
 
Előfordul, hogy valamiféle köztes megoldással próbálkoznak ebben az időszakban az asszonyok. A férjek ekkorra már érzékelnek valamit a bajokból, és nem ritka, hogy figyelmesebben viselkednek, segítenek a házimunkában stb. Ezek azonban mostanra már hiábavaló erőlködések, a nők ebben a fázisban kifejezetten nem kérnek a gondoskodásból, a férjjel töltött időből.
 
A nők nagy része “önmaga megtalálását” adja indokként, ha megkérdik, miért akar (időlegesen) különválni a házastársától. Meggyőzik a férjüket, hogy a házasságuk megmentésének egyetlen módja, ha magukban lehetnek egy ideig, ha újra magukra találhatnak békében és nyugalomban. Igazából azonban szabadulni akarnak a házasság kötelékeiből, hogy több idejük legyen a szeretőjükre. De abban is hisznek, hogy a zavaros érzelmeket sikerül rendbe rakniuk, és tisztán fogják látni, hogy mit akarnak, a házasságukat vagy az új kapcsolatot. Ha a férj belemegy az időleges különválásba, akkor csodás időszak következik a nőnek: élvezheti a szeretőjét, és a házasság végleges megszakadása sem fenyegeti. A férjek egyébként gyakran nem tudnak az új pasiról, a gyanútlanság oka a feleség szex iránti érdektelensége és az erős meggyőződés, hogy “az én nejem nem olyan”.
 
Erre az időszakra eshet a szeretői kapcsolat megszakadása is, amit nem feltétlenül a nő kezdeményez. Ha facér pasival kavartak, akkor gyakran az történik, hogy a viszony kilátástalansága miatt a férfi lép. A szeretőt elvesztő férjes asszonyok nagy bánatot élhetnek meg, depresszióba eshetnek, és a dühüket a férjük ellen is fordíthatják. Fogalmuk sincs róla, hogy az agyukban bekövetkező kémiai változás produkál elvonási tüneteket, ehelyett azt érzik, hogy a döntésképtelenségük miatt elszalasztották életük nagy lehetőségét a boldogságra. Egyúttal viszont úgy hiszik, hogy némi plusz tapasztalattal gazdagabban már pontosan tudják, mire vágynak egy szerelmi kapcsolatban, ezért mindent elkövetnek, hogy új szeretőt találjanak, akivel újra “repülhetnek”. Van, aki ekkor válik el, és közben már keresi következő társát, mások fizikailag visszatérnek ugyan a hitvesi ágyba (és házba), de érzelmileg kívülállók maradnak továbbra is, és nem adják fel a hűtlenkedést. Aztán előfordul, hogy még a férjjel való szexre is ráveszik magukat időnként, hogy ne érjen véget a házasság, amíg nem döntenek. Bár a legtöbbször semmi vágyat nem éreznek már a férj iránt, ha azt sejtik, hogy ő is félrelép, vagy válni akar, akkor feltámadhat bennük a birtoklási késztetés.
 
4. fázis
 
Az itt tartó nők maradtak a házasságukban és folytatják a szeretőzést, esetleg már a válásuk után vannak. A nem elvált nők egy része arról számol be, hogy a különutas szex izgalmai beszivárognak a férjjel való szeretkezésekbe is, vagyis javul a kapcsolat a házastárssal. Néhányan továbbra is úgy gondolják, hogy a szerető az igazi lelki társ, de különféle okok miatt mégsem hagyják el a férjüket, és a két férfi közötti hányódás is megszűnik. Aztán van, aki ráébred arra, hogy a szerető értékét jelentősen növeli az, hogy nem kell vele nap mint nap együttélni, így tovább megmarad a vágy. Az ebben a fázisban még mindig félrelépő nők gyakorlatilag 100 százalékban házasemberrel csalták a férjüket, és úgy gondolták, hogy az affér akármeddig is eltarthat anélkül, hogy bármelyikük házassága felbomlana miatta.
 
Az elvált nők egy része az új kapcsolata elején tartott, és általában megkönnyebbülést éreztek, hogy sikerült dönteniük, és helyreállt az önbecsülésük is. Az újraházasodó elváltak nem szívesen beszéltek a múltban történtekről, bár valamennyien beszámoltak arról, hogy bűntudatuk van, amiért bánatot okoztak a gyerekeiknek és az ex-férjüknek, ráadásul így évek elteltével a mostani férjjel szemben is hasonló érzéseik kezdenek támadni...
 
 
Eddig az összefoglaló, nem is nagyon ragoznám, szerintem abszolút valid helyzetértékeléseket tartalmaz, bennem sok mindent tudatosított, kíváncsi vagyok, ti hogy látjátok.

 

138 komment

Címkék: nők vendégposzt michelle langley

A bejegyzés trackback címe:

https://hutlenseg.blog.hu/api/trackback/id/tr193214028

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

M-elicious 2011.09.12. 14:03:02

@koibito: Basszus, ha huszonévesen fejlődnénk utoljára, akkor ki lehetne selejtezni az itteni kommentelők többségét...

Nincsenek olyan messze a huszonéveim, de 1. egyáltalán nem sírom vissza őket, 2. visszanézve olyan, mintha csak tapogatóztam volna a sötétben, ki vagyok, mi vagyok. De ehhez kellett a megállapodás, házasság, gyerek, autó stb. - csak hogy sematikus legyek -, hogy aztán tudjam, ezen túl is van élet, fejlődés, illetve az arra való vágy. Máshogy élem meg a többi emberhez, saját magamhoz, és így a tesetmhez való viszonyomat is. És ez azzal is jár, hogy azok a kereteket, amik a házasságom elején adottak voltak, most tágítani szeretném. Olyan ez, mintha egy izgalmas, gyors tempójú fekete-fehér filmből egy lassú, de annál több kicsi, ám tatalmas részlettel teli színesfilmben találnám magam. És még koránt sincs vége.

Azt szeretném ezzel mondani, hogy szerintem fontos az időfaktor is: mikor ér el valaki az életében oda, hogy a saját mentális-lelki változása esetleg előtérbe kerül a családi élethez képest, vagyis a dinamikus a statikushoz képest.

Az emberi lélek egy dinamikus valami, közben az emberi természet alapjában véve a statikusra vágyik; miközben váltizunk, a minket körülvevő világot szeretnénk minél változatlanabbnak tudni (legalábbis ha tetszik, amiben élünk), miközben ez a világ is tele van változással. Nehéz feloldani ezt az ellentmondást, és sokszor a statikus elleni "lázadás" következménye a TBal által megénekelt "MÁS" keresése, ami nem csak testi, de szellemi, lelki kapocs, sőt legtöbb esetben a fentiek bármelyik kombinációja lehet.

kardhal77 · http://kardhal.blog.hu 2011.09.12. 14:13:51

@koibito: nagy általánosságban nyilván úgy van, hogy ha én megteszek valamit, akkor megengedőbb vagyok azzal kapcsolatban, hogy más is megtegye ugyanazt. De ez ennyire nem egyszerű, a tudatosság fokán, a temparamentumon, az érzelmeken, az élethelyzeteken múlik sok minden. Úgyhogy ne következtess elhamarkodottan, azt tanácsolom. :)

Lars.Lares 2011.09.12. 14:15:59

Arra gondoltam @kardhal77: , hogy nem minden férfinak gond, ha a párja örömet talál másban, máshol. Igy alap, hogy nincs problémázás, inkább öröm :). A férfiak többségnek meg az antennája is törött, és egyébként sem működnek az érzékelők.
Valóban vannak féltékeny férfiak, de azt még nem tudtam felfogni, miért jó az nekik? Hiszen minden nő önálló entitás, és nem a tulajdonuk.
És igen, a nők nagy többsége jó antennával rendelkezik, és kiválló érzékelőkkel van felszerelve. :)

barbieds (törölt) 2011.09.12. 14:22:18

@Lars.Lares: A nők emberi lények, így aztán nem fázisokként élik az életüket, legfeljebb utólag látszanak ilyen-olyan szakaszok, hosszabb-rövidebb élethelyzetek. Egyáltalán, ez az egész félrelépősdi, szerintem legalábbis, nem kitervelt, eltervelt dolog, eleinte biztos nem.

@koibito: erre én is kíváncsi vagyok, mert vagy nem csaltak meg soha, vagy nem vagyok normális nő. :D

@kardhal77: most nagyon megnyugtattál ;)

Lars.Lares 2011.09.12. 14:23:42

Már értem, mi ebben a témában a képmutatás alapja @M-elicious: -)! Fejlődésben huszonévesen visszamaradottak miatt! :)

Lars.Lares 2011.09.12. 14:28:16

Ez nagyon jó hír @barbieds: , mert akkor nem kell a járunk fázisba lépni, nem kell az eljegyzési fázisba lépni, és nem kell a férjezett fáziba lépni, mert egy nő sem várja el. De akkor miért célozgatnak rá?

barbieds (törölt) 2011.09.12. 14:33:32

@Lars.Lares: Jaa, aszittem a Langley fázisokra gondolsz, hogy "most vagyok a férjem megunása fázisban". Az ilyesmi tényleg nem eltervezett.
Amúgy persze vannak kipipálandó dolgok sok nő élettervében, konkrétan láttam ilyeneket én is.

Lars.Lares 2011.09.12. 14:41:15

Akkor ez most azt jelenti, hogy nem-Langley fázisoknál mindig válaszút elé állítják a delikvenst a nők @barbieds: ?
Jól sejtem, hogy némi nyomásgyakorlás történik, azaz járunk, vagy mehetsz? Eljegyzel, vagy mehetsz?...

koibito 2011.09.12. 14:46:54

@kardhal77: persze, igazából rád voltam kíváncsi, de mégsem kérdezhetem meg tőled, h "te figy, és a feleséged hogy viszonyul a te kalandjaidhoz és ki lépett előbb, tudtok egymásról hivatalosan? vagy csak magatokban mosolyogtok?" ez olyan dolog, amit szerintem nem fogsz itt leírni, és nem ismersz, szóval minek adnád ki a magándolgaidat ismeretleneknek :) de valahogy csak meg akartam kérdezni és tudni... persze, h nem vonok le általános következtetéseket, hisz amint látom, minden személyiségfüggő (mármint emberek reakciói) addig, míg nem vetődik tömegbe az egyén...

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.09.12. 14:50:29

@barbieds: Egy kérdés: ebben a korszakban a szexet teljesen elutasítottad, vagy csak a férjedet érezted elviselhetetlennek?

@kardhal77: Hogy miért veszi észre egy nő könnyebben, ha van valaki a képben a partnerénél? Jobban figyel a testbeszédre, mert eleve erre van beállítva az agya, hogy értelmezze a körülötte lévők jelzéseit. A férfiak nagy része ügyetlenül hazudik, a nők ebben általában jobbak.
A férfiak erősebb idegen illatot visznek haza (parfüm, például), a nőknek tán jobb is a szaglása, és eleve kutakodóbb hajlamúak (engem kivéve, persze :-) Satöbbi

M-elicious 2011.09.12. 15:05:01

@Lars.Lares: nem bántanék senkit sem azért, mert huszonéves, én is voltam ebben a korban. csak arra próbáltam rámutatni, hogy megy az idő, és bonyolultabbak lesznek a dolgok, mint ahogy azokat fiatalabban látjuk.

de ez nem csak kor kérdése, hanem élethelyzeté. például sokaknak nem érthető, ha végre elérjük a hőn vágyott férj/feleség-gyerekek-egzisztencia szentháromságot, miért jó ebbe beleköpni? hogy is lehet ezt megmagyarázni pl egy olyan nőnek, akinek nincs mondjuk se gyereke, se férje, és csak párás szemmel nézi az én kívülről teljesen idillikus életemet?

barbieds (törölt) 2011.09.12. 15:11:20

@Lars.Lares: Én gyakran látom, hogy nők így működnek. Sőt, egymásnak simán el is mondják.

@skarlát betű: A szexre is haragudtam, most ez így hülyén hangzik, de valamilyen szinten elhitettem magammal, hogy nincs is rá szükségem. Erről írtam a blogomon - így meg most kicsit teljesebb talán a kép.

Lars.Lares 2011.09.12. 15:11:53

Bocsi @M-elicious: -), csak komolytalankodtam. Értem amit mondasz, és egyetértek vele.
Külön imádom 'a nem bír magával' kérdéskört, amit feszegettél. :)
Időszak, életkor, helyzet, személyiség függő, hogy ki enged a belső késztetésnek?

Lars.Lares 2011.09.12. 15:16:40

Nem tudom, mennyire jellemző a nyomásgyakorlásos szintugrás-kényszerítés a nők részéről @barbieds: , de lehet, hogy innen álltalánosította Langley az első és második fázist?
Amikor a nők megkapják/megkapták amit akarnak az első Langley fázisban, és az mégsem olyan ahogyan a mesekönyvben van,
nem lehet, hogy ezért van egy kiábrándulási fázis? Mert a rózsaszín könyv nincs is?

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.09.12. 15:19:01

@M-elicious: A baj valószínűleg ott kezdődik, hogy a kislányoknak bebeszélik (bebeszéljük?), mesékkel, mondókákkal és minden egyébbel azt a hülyeséget, már elnézést, hogy az életük célja és a boldogságuk forrása a családalapítás. Ehhez először persze pasit kell szerezni, aki hajlandó elvenni, és gyereket vállalni veled. Persze, hogy mindenkiben, vagy majdnem mindenkiben dolgozik a családalapítási vágy (hormonálisan egyrészt, társadalmi nyomásra másrészt), de a jelen helyzetben a mítosz arról szól, hogy ha egy nő mindezt megvalósította, boldognak kell lennie. (Régen ezzel nem kecsegtettek, akkor a boldogságot a túlvilágba helyezték, nem volt vele probléma az evilágban.) És mikor végre ott az őt egyébként teljesen lekötő és mozgásszabadságában megakadályozó család (plusz anyagi javak, ha vannak), akkor leesik neki, hogy ő még ettől se boldog, és ha ő ettől se boldog, akkor valami nagy gáz van vele. Pedig csak ugyanolyan normális ember, mint a férfiak, akik nem várják el, hogy a házasság és a gyerekvállalás boldoggá tegye őket, vagy, hogy az tegye őket egyedül boldoggá (és nem teszik erre fel életük több évét szinte kizárólagos jelleggel).

Erről egy nagyon vallásos és egyébként alapvetően jókedvű barátnőm jut eszembe. Mikor végre, fél év esküvői előkészületek után férjhez ment és elkezdte a feleségek mindennapi életét, depresszióba zuhant, és nem értette, mi van vele. (Hozzáteszem, hogy természetesen nem volt szex előtte a vőlegényével.) Akkor arra tippeltem, hogy egyszerűen túl sok elvárása volt az esküvővel a házasságkötés tényével kapcsolatban, és úgy érezte, hogy elérte a célját, amelyért évekig dolgozott. És most üres ...

M-elicious 2011.09.12. 15:34:24

@skarlát betű: lehet, hogy az utolsó kommented nem is annyira nekem, hanem @Lars.Laresnek szólt?

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.09.12. 15:40:00

@M-elicious: Az eleje neked, a kommentet pedig azalatt írtam, mialatt ő is valami hasonlót pengetett meg.

TBal 2011.09.12. 15:42:46

@skarlát betű: jujj, ez tényleg szívás... okos dolog volt a megnnyországot, a végső boldogságot a látóterünkön kívülre rakni. A vallásos barátnőd úgy néz ki, megdolgozott azért, hogy bejusson egy "kis" mennyországba. Az a pech, hogy még érintkezésbe lehet vele lépni, és elmondhatja, hogy milyen...

És a vőlegény boldog?

hegyilany 2011.09.12. 15:48:58

Én itt akadtam el:
"1. kikényszerítik a házasságot/elköteleződést"

Miért is törvényszerű a kikényszerítés...? Mi van, ha egy nőért hosszú ideig harcol egy férfi, aztán sikerrel jár és ennek egy boldog (értsd: hosszú távon is inspiráló és működőképes) kapcsolat a gyümölcse.

Vagy mindenki magából indul ki? ;)

koibito 2011.09.12. 15:52:48

@skarlát betű: Engem vallásosan neveltek, kiskorom óta templomba vittek és járattak hittanra és mindenre, ami ezzel jár. Míg fiatalabb voltam, mindent megrágás nélkül lenyeltem, és nem kételkedtem semmiben, minden úgy van, ahogy mondják :D
Most is hiszek, különben is, hogy van-e vagy sincs isten azt majd a végén fogjuk megtudni...addig az én döntésem, h miben hiszek. Ami lényeg, régebben egy büntető istenkép élt bennem és ez sok mindenben leláncolt és lenyomott. Ez a kép változott meg bennem, ahogy @M-elicious: mondta, a lélek változik.. az én esetemben felnövekszik talán.
Mindegy nem ez a lényeg, hanem számomra ezért nehéz a blog témája, ám mégsem vagyok elutasító, inkább szemlélődő :D
plusz, mivel ilyen hátterem van, igenis látok olyan példákat, ahol megoldották és minden üresség és önsanyargatás nélkül boldogan élnek míg..ki tudja meddig.
Viszont olyat is tudok, amikor lelkész lépett félre s csalta a feleségét...
A lényeg nem csak kislányokat nevelnek így :) a kisfiú célja az legyen, h mikor felnő rendes családapa legyen, aki tisztességes, gondoskodó, ő a fej, a család feje. És gyerekeknek nem beszélnek csalásról félredugásról stb...de később már hozzáteszik, a feleségét és csak azt ;) ez az elvárás a ker. férfiak felé... többek közt.

barbieds (törölt) 2011.09.12. 15:58:19

@hegyilany: "Mi van, ha egy nőért hosszú ideig harcol egy férfi, aztán sikerrel jár és ennek egy boldog (értsd: hosszú távon is inspiráló és működőképes) kapcsolat a gyümölcse."

Ez olyan szép, mint a mesében. Szerintem még a sárkányt is legyőzik a kedvünkért. :D

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.09.12. 16:05:30

@TBal: Azóta három gyerekük van, és szinte semmi kapcsolatom vele, mert teljesen leamortizálja a család, vagy tíz évig otthon volt, aztán visszament félállásban dolgozni. Hivatalosan boldogok, a valóságba nem látok bele.

@hegyilany: Ezen én is fennakadtam. Nem elegáns, ha egy forgatókönyv már az elején megkérdőjelezhető.

@koibito: Nézd meg, milyen meséket ismernek a fiúk, és milyeneket a lányok. Én még olyan kisfiút nem láttam, aki arra a kérdésre, hogy mi leszel, ha nagy leszel, azt válaszolta volna, hogy boldog keresztény családapa. :-)
Persze, hogy a fiúknak is mondogatják, hogy egyszer majd megnősülnek, bár én sokkal többször hallom, hogy jaj, hogy össze fogod törni a lányok szívét ...
Ne áltassuk magunkat, a fiúkat NEM arra neveljük, hogy a családtól várják A boldogságot, elégedettséget, kiteljesedést. Sokkal nagyobb hangsúlyt kap a hobbi, a munka, a sport, minden, ami csapatban végezhető, és dolgokra irányul. Így a frusztráltság is elsősorban abból fakad, ha nincs hová kapcsolódniuk, ha nem aratnak sikereket a munkájukban. Persze, hogy a család is fontos, de nem ezzel az ábrándképpel a fejükben nőnek fel!

hegyilany 2011.09.12. 16:08:32

@barbieds: :D Akkor én a mesében élek: három ilyen házasság van a családunkban. És mindhárom hős legyőzte a (házi)sárkányt, ilyen-olyan módon.

Viccen kívül: sokszor már az első lépésnél (kapcsolat "létrejötte") determinálódik a későbbi félrelépés. HA kikényszerített kapcsolat, akkor miféle rózsaszín köd hiteti el velünk, hogy később működni fog, őszinte lesz? Önismeret. Illetve annak hiánya. Ez a kulcsszó.

barbieds (törölt) 2011.09.12. 16:16:16

@hegyilany: @skarlát betű:
Én a környezetemben nem látok olyan házasságot, amit ne a nő akart volna jobban. (Talán a sajátomat kivéve, de lehet, hogy csak nem látok tisztán.) Majdnem mindig a nők akarnak jobban házasodni, a kikényszerítést ne úgy értsétek, hogy kést tartanak apu nyakához. Különben pedig miért lenne jobb, tartósabb, kevésbé félrelépős egy olyan házasság, ami férfiúi kezdeményezésre jött létre?

hegyilany 2011.09.12. 16:24:59

@barbieds: Nem állítom (csak a környezetemben tapasztaltam), hogy jobb lenne, de ha igen, akkor talán azért, mert a demokratikusabb (értsd: az álláspontok közelítésével megvalósult) kezdet demokratikusabb (értsd: kompromisszumos) folytatást feltételez.

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.09.12. 16:26:34

@hegyilany: De ha a nő által kikényszerített kapcsolat, akkor nem az lenne a logikus, hogy a férfi lépjen félre? És, ha a férfi kényszeríti ki? Vagy az nem kényszerítés, hanem hódítás? Jé, miért használunk más-más szavakat ugyanarra a jelenségre, nemtől függetlenül?

Önismeret? Az egy folyamat, nem úgy van, hogy húszévesen tudom, ki vagyok ... És úgy is maradok. Ha egyáltalán tudható valaha, hogy ki vagyok.

@barbieds: Ilyet is, olyat is láttam, olyat, ahol a lányok akarták jobban (az egyikben a lány utálta meg a férjét és lett szeretője, majd vált el, a másikban a pasi akar válni éppen), illetve olyat, amiben a pasi akarta jobban (ebben a nő lépett először félre). Szerintem semmiféle recept nincs.

hegyilany 2011.09.12. 16:41:11

@skarlát betű: "De ha a nő által kikényszerített kapcsolat, akkor nem az lenne a logikus, hogy a férfi lépjen félre?"

Szerintem nem. Szerintem ha eleve a nő dönt és kezdeményez, akkor a kapcsolat folytatásában is ő lesz a kezdeményező, aktuálisan akár a kilépéssel/megcsalással.

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.09.12. 16:57:33

@hegyilany: Szerintem (tévesen) abból indulsz ki, hogy egy kezdeményezőbb nő egyúttal önálló is. Nekem az a tapasztalatom, hogy ez korántsem ilyen egyértelmű. Lehet az a nő teljesen függő helyzetben a pasitól érzelmileg. Ezért veszi rá őt a házasságra, és ezért ragaszkodik hozzá mindenáron. Ez IS egy lehetséges forgatókönyv. Mint ahogy az IS, hogy a nő rájön, mekkorát hibázott, és már csak azért is szabadulni akart a férjétől, mert csak saját magát okolhatja, hogy egy baromba volt szerelmes.

kiscsillag_75 2011.09.12. 22:07:33

Szerintem személyiség függő a hűtlenség. Én jó házasságban élek, nem unom a férjem, van 3 csodálatos gyermekünk, úgy érzem, amit a férjemtől szeretnék testileg-lelkileg, azt megkapom. Mégis tombolnak bennem a vágyak (más iránt), szükségem van a hódításra és az új impulzusokra. Valószínűleg elítélendő, de nekem így teljes az életem. Csodálom azokat a nőket, akik le tudják küzdeni v. el tudják nyomni a vágyukat. Én megélni szeretném a vágyaimat, de soha nem akartam még egy szeretőm miatt sem szétrobbantani a családomat. Azon viszont csodálkozom, hogy a környezetemben csak hűséges nők élnek (legalábbis ezt a képet festik magukról). Jó ez a blog, megnyugtató érzés, hogy azért mások is járnak hasonló cipőben nő létükre.
Azért azt ne felejtsük el, hogy igenis vannak olyan nők, akikre igaz az 1. és 2. pont, elvetetik magukat, gyerekük lesz, majd elhagyják magukat és közben teljesen megfeledkeznek róla, hogy ők is nők. Viszont nem belőlük lesznek szeretők.

LittleBear 2011.09.12. 22:20:40

szívesen látnék egyszer egy valós szociológiai felmérést, őszinte válaszolókkal, hogy tudjuk, hány emberről beszélünk egy-egy csoportban

különösen érdekelne az ilyen-olyan keresztény erkölcsiség alapján házasodott emberek véleménye, tapasztalata

szeretném látni, a valóságban hogyan működik a házasságig semmi szex elmélet a gyakorlatban, szeretném látni, hogy ez tud működni is - mert írni szépen tudnak róla

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.09.12. 22:46:20

@LittleBear: Azt hiszem, ez a könyv (Bágyoni Attila: Üzenet a férfiaknak) szól a Magyarországon végzett egyetlen ilyen felmérésről, már női szempontból, igaz, a hetvenes évekből. Én olvastam, érdemes ... De nem a mai állapotokat tükrözi, és igazán kellene valami új, ha illetékesek olvassák a blogot, érezzék magukat megszólítva!
www.fokapu.hu/index.php?cikklap_id=2730&PHPSESSID=xlxccflrjxxalj

Érdekes a felvetésed a vallásos emberekről, szintén várom a tapasztalatokat, bár nem nagyon hiszem, hogy sok vallásos ember van itt, az olvasók között. Vagy mégis? Ami azonban a hálószobában történik, azt nem szokták őszintén megvallani, még névtelenül se könnyű.

@kiscsillag_75: Nem elítélendő, ez az egészséges. Miért csodálod azt, aki elfojtja a vágyait? Szerinted az elfojtás nem üt vissza valahol? Vagy agresszivitásban, vagy betegségben? Azt, akinek vágyai sincsenek, nem kell csodálni, mert nem hősies küzdelemben győzi le őket, akinek meg vannak, de visszafojtja, az árthat magának és a környezetének egyaránt.
Persze, ez az én pogány álláspontom, nem idealistáknak való. :-)

Jilley (törölt) 2011.09.13. 01:56:19

Hát ez az összefoglaló, részemről is hosszabb elemzést érdemelne. Nem mondom, hogy nincs benne igazság, de azért van jó pár általánosítás is. A 4. fázis egyik mondata, ami a következő: "Aztán van, aki ráébred arra, hogy a szerető értékét jelentősen növeli az, hogy nem kell vele nap mint nap együttélni, így tovább megmarad a vágy." Szerintem én pont itt tartok. A leírtaktól függetlenül, soha nem értettem, hogy miképpen tud egy szerető a házasságon "segíteni". Ez nekem valahogy nem fér bele a fejembe. Igaz, nem is tapasztaltam még halványan sem hasonlót. Köszi Barbieds! :)
Skarlát Betű! A múltkori kérdésedre a válasz: Dehogynem! Csak nagyon kevés az a személy, aki hitelesnek tűnik a szememben. Azért akad.

nomad · http://szkaresz.blog.hu/ 2011.09.13. 04:52:33

A történelem során mindig az a társadalmi modell volt a sikeresebb, amely az egyén számára kedvezően terelgeti az emberi tulajdonságokat.
Ez néha rendkívülien erős családokat eredményezett, amely viszont gát volt a központi hatalom számára - www.kiskegyed.hu/objektiv/szabad-szerelem-a-himalaja-labanal-16471.html A mi egy bográcsból kihozni minden jót kavarásunk nem igazán életszerű, de a vallási lekvárral nyakon öntve tökéletes alap volt a nyomor szintjéig való kizsákmányolásnak. Cinikusan lengették előtted a mennyországot cserébe, mint a lusta szamárnak a kórót.

kardhal77 · http://kardhal.blog.hu 2011.09.13. 08:11:24

@hegyilany: na, ez az, amire konkrétan azt mondom, hogy számomra elképzelhetetlen. Legalábbis abban a formájában, hogy egy Tankréd lovag megküzd szíve hölgyéért, aki elegáns, passzív távolságtartással szemléli az eseményeket, míg be nem adja éteri derekát, majd pedig lovagja elé huppanva a nyeregbe rózsaszirmos országúton galoppoznak az örök boldogság birodalmában.

Ilyen nincs, soha nem is volt, ez még a fantáziában sem működőképes, még a lovagregények sem erről szólnak, a tündérmesék pedig pláne nem. Meg lehet próbálni eljátszani, de a második kanyarban szembe fog csörtetni egy elefántcsorda.

Lars.Lares 2011.09.13. 08:35:13

A szomszédok téged is besorolnak a 'hűségesen élők' kategóriájába @kiscsillag_75: -)?
Néhány évvel ezelőtt olvastam egy kirerjedt DNS vizsgálatról, amit először egy távoli szigeten, majd EUban is megismételtek @skarlát betű: . Eredetileg nem a közvetlen rokonsági fokokat vizsgálták. A végeredmény botrányt váltott ki, amikor kiderült, hogy a párok utódainak nagy része nem a pár férfitagjától származik. Többször megismételték, de szignifikáns eltérést nem okozott a földrajzi hely, társadalmi forma sem, bárhol végezték el a földünkön a vizsgálatot. Ez jó valamire @LittleBear: -)?

barbieds (törölt) 2011.09.13. 09:24:19

@kardhal77: fantáziában működőképes, nagyon is, tizenéves koromban képzelődtem ilyesmiről, de hamar magamhoz tértem. :D

@Jilley: a köszi arra vonatkozik, hogy most már érted, hogyan segíthet egy szerető a házasságon?

kiscsillag_75 2011.09.13. 11:20:41

@Lars.Lares: Igen, rólam is nyílván ezt feltételezik, de én nem szoktam álszent lenni. Nem beszélek a kalandjaimról, de nem is teszek olyan kijelentéseket mások előtt, amivel elítélem a hűtlenséget. A környezetemben élők pedig ezt teszik, ebből gondolom, hogy mindenki nagyon "hűséges és erkölcsös".
@skarlát betű: a gondolatmeneteddel maximálisan egyetértek, ezért én sem fojtom el a vágyaimat :-)

Lars.Lares 2011.09.13. 11:42:44

És milyen jól teszed @kiscsillag_75: -)
Kösz az 1. és 2. ponthoz a megerősítést.
Jól értem, hogy a nők számára eszköz a belül lévő űr, hiány kitöltéséhez, teljesség közeli állapot eléréséhez a hűtlenség? És ezt nem is tudom kitől kérdezhetném. Valaki aki nőnemű, segítség! :)

Jilley (törölt) 2011.09.13. 11:55:57

@barbieds: Nem, nem értem. :) Az összefoglalót köszöntem. Ha esetleg ellophatom, lehet, hogy egy ráérős estén kimazsoláznám a saját szempontomból. ? @Lars.Lares: Amolyan "megfoltozása valaminek" talán. De a folt is elkopik egyszer. Ha a kapcsolat elejét hasonlítom ahhoz, ahol jelen pillanatban tart ( csak saját tapasztalatból tudok meríteni), akkor az elején valóban eléri a teljesség közeli állapotot. Bár tudom, hogy az agyamban, abban a szakaszban nem normálisan normális reakciók indultak be, majd szép lassan minden visszaáll a szokásos szintre. Na, ekkor kezdődik a "tudományos kivesézése" az ügynek. :D
Bocsi, kicsit pesszimista a mai hozzáállásom. :(

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.09.13. 12:07:35

@Jilley:
1) "Aztán van, aki ráébred arra, hogy a szerető értékét jelentősen növeli az, hogy nem kell vele nap mint nap együttélni, így tovább megmarad a vágy." Szerintem én pont itt tartok.
Olyan nagy ráébredés szerintem nem kell ehhez, egyértelmű. Az emberek azt hiszik, hogy az összeköltözés jót tesz egy kapcsolatnak, pedig hosszú távon épp ellenkezőleg. Vagyis a kapcsolat erotikus részének inkább rosszat tesz, mint jót. Lehetnek kivételek, de ha kicsit belegondolunk, miből táplálkozik a szexuális izgalom, akkor könnyű belátni, hogy ez mennyire egyértelmű.

A leírtaktól függetlenül, soha nem értettem, hogy miképpen tud egy szerető a házasságon "segíteni".

Egy? Miért nem kettő? :-) Ha mind a két félnek van, akkor például úgy, hogy mind a ketten kiélhetik erotikus fantáziáikat valakivel, aki más, mint a megszokott. És soha nem is válhat annyira megszokottá, mint egy férj-feleség. A szerető egyensúlyt adhat érzelmileg is, és olyan plusz önbizalmat, amivel talán az illető soha nem is rendelkezett előtte. Vagy amely az évek során megtépázódott.

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.09.13. 12:14:12

@kiscsillag_75: Tényleg, ilyenkor mit lépsz, ha elkerülhetetlen, hogy véleményt nyilváníts a témában? Szerintem nem kis bátorság kell hozzá, hogy olyan körben, ahol téged nagyon is ismernek, őszintén beszélj a témáról, mert egyből személyre szóló következtetéseket vonnak le. És ez veszélyes.

barbieds (törölt) 2011.09.13. 12:40:36

@Jilley: Én sem értettem, amíg meg nem történt velem. Valahogy az van, hogy a szerető úgy általában növeli a szexuális vágyat, állandó high állapotában van az ember lánya, ám ez mégsem korlátozódik pusztán a szerető személyére. (Mondjuk nem tudom, mi van akkor, ha halálosan szerelmes is vagy a szeretődbe, akkor lehet, hogy nem bír így működni.)

Gritty goose 2011.09.13. 12:40:39

Hm...én már megint kakukk tojás vagyok?!:-(

Persze, kérdés: mikor írta ezt a könyvet a szerző?
Lehet, hogy az újkori problémákkal akkor még nem szembesült?

barbieds (törölt) 2011.09.13. 12:42:01

Illetve esetleg akkor sem működik így, ha utálod a férjed.

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.09.13. 13:01:17

@Gritty goose: 2005-ös. Kritika angolul itt:
dontmarry.files.wordpress.com/2009/03/rotating.pdf

Szerintem az általa leírtak egyáltalán nem annyira különlegesek (amennyire ebből az összefoglalóból meg tudom ítélni), csak az USA-ban, amely néhány nagyvárosi centrumot kivéve elképesztően konzervatív, megütközést keltett, elsősorban azzal a következtetéssel, hogy a nők korántsem annyira monogámok, mint azt képzelni szokás.
A felállított séma meg nem több, mint séma, és több sebből vérzik szerintem, de én még nem végeztem szociológiai kutatást.
Azért az eddig eltelt fél évben is kiderült számomra, hogy nagyon sokfélék a nők és a hűtlenségük-félrelépésük eredete, illetve forgatókönyve is sokféle. De fel lehet állítani egy másik sémát, mondjuk a mi össz-tapasztalatainkból?

Lars.Lares 2011.09.13. 13:38:20

Megöl a kíváncsiság, meg az unalom is a munkahelyen, nem fejtenéd ki @Gritty goose: -)?

Gritty goose 2011.09.13. 13:38:31

@skarlát betű: Utolsó mondatod/kérdésedre a válaszom, határozott: igen.:-))))

Gritty goose 2011.09.13. 13:45:40

@Lars.Lares: mivel nálam meg nincs unalom, és a történetemet úgyis ismered, így nem, nem fejteném ki.:-))))

kiscsillag_75 2011.09.13. 18:28:20

@skarlát betű: Érdekes, mert a nőkkel - amíg nem érintettek - nem igazán lehet beszélgetni a hűtlenség kérdéséről, így általánban csak felszínesen érintjük a témát. Még nem kerültem olyan helyzetbe, hogy veszélyes lett volna bármit is nyilatkoznom. Ezt a témát jobban szeretem a férfiakkal boncolgatni, úgy érzem, ők megértőbbek e téren.

kiscsillag_75 2011.09.13. 18:48:04

@Lars.Lares: Szerintem is valami ilyesmiről lehet szó. Szeretnénk a bennünk lévő űrt kitölteni, de nem a társunkkal. Ezért keressük folyamatosan az új impulzusokat, érzéseket. Viszont most jöttem rá, hogy még nem sikerült olyan szeretőt találnom, aki ezt betöltené. Én nem akarok halálosan szerelmes lenni, csak érzelmileg kötődni valakihez, aki a testi vágyaimat is kielégíti. Eddig kétféle szeretővel találkoztam: - aki nagyon szerelmes belém és feladná a családját is (erre nem vágyom és viszonozni sem szeretném, mert nekem ez túl sok érzelmileg), - a másik viszont csak szexre vágyik, arra is csak akkor, amikor ő akarja és alapvető tiszteletet, odafigyelést nem várhatok el tőle. Így nem igazán érzem teljesnek szeretővel sem az életemet. Bár elismerem azért ideig-óráig sikerül, de ezek csak pillanatok.

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.09.13. 19:16:13

@kiscsillag_75: A férfiak addig mutatkoznak megértőnek általában, amíg nem a saját feleségükről van szó. Mindig nagyon más egy potenciális áldozattal erről beszélni és megértőnek lenni, mint a saját feleségről, aki viszont "csak az enyém" - ahogy sokan gondolják. Persze vannak kivételek, itt, a blogkommentelők között is :-)

A szeretőfajták két véglete, a nagyon szerelmes és a csak szexpartner között azért vannak jó átmenetek, de nehéz rájuk bukkanni, mert ehhez jó adag intelligencia is kell. Érzelmi, nem csak értelmi. :-)

kiscsillag_75 2011.09.13. 21:28:33

@skarlát betű: Az érdekelne, hogy kinek az intelligenciájára gondoltál. Nekem kellene fejlődnöm ilyen téren v. a szeretőre értetted? Kíváncsi lennék, hogy én miért a két végletet vonzom.

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.09.13. 23:43:16

@kiscsillag_75: Mivel nem ismerlek, sejtelmem sincs, hogy neked fejlődnöd kellene-e, ez aranyos kérdés :-) Elsősorban a pasikra gondoltam, hogy az ő részükről kell érzelmi intelligencia, a szövegedből nekem úgy tűnik, hogy benned van ilyen, és a vágyaid alapján teljesen józan nő vagy :-) Aki ugyanakkor nem akar megalkudni a langyossal, ha lehet forróban is része.
Azt sem tudom, miért ezt a két végletet vonzod. Csak arra utaltam, hogy van középút, de az alkalmas partnert nehéz megtalálni. Ez az én tapasztalatom. A férfinak is nagyon jól kellene tudnia, mit akar. És meddig mehet el. Általában nem így indulnak neki, csak úgy bele, a világba. Aki meg nagyon tudatosan elzárkózik az érzelmektől, az a csak szexpartnert kereső: ez egy normális nőnek nem pálya nézetem szerint.

normálnyomtáv 2011.09.14. 07:34:44

@kiscsillag_75: Nőismerőseim szerint ilyen nem létezik. :-) Többnek is vázoltam, hogy olyant keresgélek, aki annyival több a barátnál, vagy havernál, hogy szex is van, de azt magyarázták, hogy túl sokat akarok. Így aztán kénytelen vagyok "összerakni": van, akivel csak beszélgetés, van, akivel szinte kizárólag szex. :-(

Lars.Lares 2011.09.14. 11:54:40

Ha a Gauss-görbéből indulunk ki @normálnyomtáv: -), akkor a két szélső csoporton (szerelmisták-szexisták) kívül nagy számban kell léteznie a kettő közötti egyedeknek. :)
És a csúcson biztosan vannak @kiscsillag_75: számára szóba jöhetőek. :)

M-elicious 2011.09.14. 12:03:21

@kiscsillag_75: a kérdés szerintem az, hogy a szerető tényleg be tudja-e tölteni a bennünk lévő űrt. Szerintem érzelmi itelligencia ide vagy oda, nagyon ritka az az eset, amikor ez érzelileg-szellemileg-testileg megvalósul, de még a csillagok ilyetén szerencsés kostellációja esetén is ott van mindig a hely-idő tényező, ami elválasztja az ember (lányát) a szeretőjétől, és ez mindig is hiányérzetet fog okozni. A rés tökéletes betöltése ezért szerintem eleve lehetetlen (mondjuk szerintem egy tökéletes házasságban is, mert véleményem szerint nem létezik a tökéletes jin és jang, de ez már egy másik téma).

barbieds (törölt) 2011.09.14. 12:31:02

@kiscsillag_75 @M-elicious: : a testi igényeket tényleg egyszerűbb kielégíteni, bár persze ott is lehetnek döccenők, de hát nőknél egy szeretői kapcsolat a legritkább esetben szól csak arról, hogy másvalakivel (is) legyen orgazmusom a férjemen kívül. Én az érzelmi együttvibrálást keresem, ami nem jelent feltétlenül szerelmet, de szeretetet és törődést igen, és nem könnyű olyan férfit találni, aki ezt hasonlóképp gondolja. Ha viszont megvan, az ad egy olyan nyugodt elégedettségérzést, ami mindig velem van, és akkor az sem számít annyira, hogy egyébként mekkora tér és idő választ el tőle. (Jájj, nyálas lett? :))

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.09.14. 13:07:51

@normálnyomtáv: Üzenem nekik, hogy de, létezik. Férfiben és nőben IS!

@M-elicious: Igen, sok feltételnek kell egyszerre teljesülnie ahhoz, hogy ez a hiány olyan mértékűre zsugorodjék, amely inkább már ajzószerként hasson, mintsem szenvedős jellegű legyen.

@barbieds: Azért az időfaktort ne becsüld le! Számít. Ha túl sok a kihagyás, az megölheti az egészet. A tér csak annyiban számít, hogy mennyire befolyásolja az időfaktort. :-)

barbieds (törölt) 2011.09.14. 13:24:42

@skarlát betű: Haha, én pont tudom, hogy még a viszonylag hosszú kihagyás sem öli meg a vágyat! Szerencsés csaj vagyok. ;)

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.09.14. 14:23:38

@barbieds: Ez attól is függ, hogy közben mi történik veled. Mennyire vagy elfoglalt, mennyire tölti be az életedet a másik pasi (férj), mennyire van időd sóvárogni, illetve, milyen a kapcsolattartás a szeretőd és közted a kihagyás idején. :-)

TBal 2011.09.14. 14:41:32

@M-elicious: "A rés tökéletes betöltése..." :D

M-elicious 2011.09.14. 14:54:14

@TBal: azért betömését nem akartam írni...de az érdem nem az enyém, hanem egy...hm...hozzám egyszer közelálló fiatalemberé.

M-elicious 2011.09.14. 14:58:32

@skarlát betű: szenvedés kontra ajzószer: hát pont ez itt a bökkenő; sokszor az ember (lánya) a rés betöltésének vágyával lép bele egy házasságon kívüli kapcsolatba, majd pont ez a kapcsolat okozhat kínzó hiányt közben (amikor nincs a kapcsolat másik szereőlőjével) és utána, ha véget ér.

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.09.14. 15:11:25

@M-elicious: Jaj annak, aki réssel a testén születik ... :-)
Lehet, hogy ez az anatómiai rés(z)let (?) határozza meg a tudatunkat? :-)
Egyébként meg persze igen, sajnos ez reális veszély. Egy következő réskitöltő esetleg működőképes lehet. :-P

M-elicious 2011.09.14. 15:40:56

@skarlát betű: Aki meg nem születik azzal, az szeretné a másik nemét betömni, csaknem mindig azt (is) és ott (is), ahol a partner vágyik rá.

barbieds (törölt) 2011.09.14. 16:28:39

@skarlát betű: Aztán még nehogy előkerüljön a fütyiirigység is, mer' sikoltozni kezdek! :D

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.09.14. 16:50:03

@barbieds: Nem irigység ... Már nem abban az értelemben, ahogy Freud bácsi gondolta :-)))

Lars.Lares 2011.09.14. 20:34:08

Feltöltenéd a hangfelvételt @barbieds: -)?

TBal 2011.09.15. 12:34:29

@skarlát betű: Hát, mindenesetre igyekszem résen lenni, hogy időben tudjak reagálni a felmerülő (vagy elmerülő? :)) igényekre! :D

TBal 2011.09.15. 12:35:23

@barbieds: irigykedünk, irigykedünk?:P

barbieds (törölt) 2011.09.15. 12:56:06

@TBal: áhh, én ilyen girl-scout vagyok, jelszavam: Rés készen! :D

Oldalbordal 2011.09.16. 10:08:43

Két Nőnek mutattam meg kinyomtatva, mindkettő "érintett" volt és van a témában. Mindkettő egybehangzóan azt mondta, hogy ha kicsit nyersen is de a forgatókönyv eléggé hiteles.
Nekem az olvasása közben az jutott az eszembe, hogy -félretéve a férfiközpontú világot és a hímsovinizmust- valaha, valamikor "asszonyállatnak" is nevezték maguk között a férfiak saját nőjeiket...
Kíváncsi lennék, hogy egy ilyen forgatókönyv milyen különbséget mutatna hímnemű egyedek kapcsán. Létezett-e egyáltalán ez irányú kutatás, vagy csak a Női lélek természetének feltérképezése van erősebben fókuszban a jelenlegi társadalmunkban? És ha igen, akkor miért?

barbieds (törölt) 2011.09.16. 10:28:31

@Oldalbordal: Asszonyállat jutott eszedbe? Bővebben?

Az utolsó kérdésedre a könyv válasza az, hogy a kettős erkölcs miatt sokáig tabutéma volt a női hűtlenség. Még innen is kiderül, hogy a férjek nem feltételezik, őket is meg lehet csalni. Pedig de. És a társadalom is szereti általában azt hinni, hogy a nőket kevésbé irányítja a szexuális vágy. Van az a mondás, hogy a nőket hűséges alaptermészetűnek hinni olyan tévedés, mint azt képzelni a (talán?) gepárdról, állatkerti találkozás nyomán, hogy nem képes futni.

Oldalbordal 2011.09.16. 11:15:31

Persze nem célozgat konkrétan a "szerzőhölgy" arra, hogy szerinte a Nőket a csupán biológiai (állati) eredetű ösztönök jobban uralják, mint a Férfiakat, de nekem ilyen érzésem volt. Ezért lennék kíváncsi egy hasonló mélységű "férfi hűtlenség forgatókönyvére". Ha van különbség, akkor az csak a nemi szerepek determináltsága okán, vagy ösztöni szinten is megmutatkozik-e. ?? Férfitársaim?

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.09.16. 13:06:56

@Oldalbordal: Noha nem vagyok férfitárs ...
Ezzel a sémával, amit a könyv mutat, több nagyon komoly problémám van, azokon túl is, amiket már eddig említettem. Például: nem beszél a szingli nőkről, akik ugyancsak lehetnek hűtlenek egy kevésbé tartós kapcsolatban, nem beszél a gyermektelenekről, akik vagy választás alapján vagy kényszerűségből nem szültek, tehát az egész felépítmény nem így néz ki náluk, nem beszél azokról, akik nem kapnak anyagi javakat a házasságtól (mert itt középosztálybeli, fehér, iskolázott nőkről van szó, de a cím A NŐI hűtlenségre utal), nem beszél arról, hogy a partnerek hűtlensége is kiválthatja a félrelépést, és még sorolhatnám. Tervezem egy ellen-forgatókönyv felállítását, amely ezeket a csoportokat is figyelembe veszi, csak idő kellene hozzá :-)

Ami a férfi hűtlenséget illeti, az is sokféle, nem egy séma alapján működik, mivel a férfiak is sokfélék, noha alaptípusokat persze meg lehet különböztetni. Lásd korábbi posztom a mindenevőről és a mimózáról :-)

A szerző a férfiakról szinte semmit nem mond ebben a sémában, mintha teljesen mindegy lenne, hogy ők hogy viselkednek és milyenek ... Pedig nagyon is számít.

@barbieds: Hogy lett volna tabutéma, ha a világirodalom és más művészeti ágak tele vannak vele? :-) Legfeljebb az a tabu, hogy itt és most, a te családod környékén létezik-e ez a dolog. Mert erről senki se szeret gondolkodni ...

barbieds (törölt) 2011.09.16. 13:39:41

@skarlát betű: Ugyan! Az, hogy feslett művészek megénekelték, nem jelenti azt, hogy a szalonokban és a fonóban alaposan kitárgyalták a női félrelépés miértjeit. Freudig az sem volt a köztudatban, hogy egy nő is élvezheti a szexet, az meg, hogy csalhatja is a hites urát még elképesztőbb dolog volt. Nyilván rendkívül hipokrita társadalmi közmegegyezés volt ez, mert azért a cáfolatokat sokan láthatták testközelből is.

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.09.16. 14:39:15

@barbieds: Azért ez egy kicsit bonyolultabb, szerintem, korszak-, társadalmi osztály- és országfüggő. Voltak olyan körök, ahol a szeretőtartás teljesen elfogadott dolognak számított, persze nem mondanám, hogy ez tipikus, de nem is példa nélkül való. Főleg a franciáknál ... Szerintem náluk az se volt soha kétséges, hogy a nők élvezhetik a szexet :-)

Labdarózsa 2011.09.17. 10:43:54

Ez a poszt olyan számomra, mint egy horoszkóp. Döbbenten veszem észre, mennyi pontosan rám illő része, mondata van. A nem illők meg felejthetők. ( 1. 2. pont) Aztán, hosszú idő után ismét elszégyellem magam. A francba, ennyire szokványos, tipikus lennék?

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.09.17. 16:14:26

@Labdarózsa: Attól, hogy vannak a sémában rád illő részek, még nem vagy szokványos ... Mindenkinek a történetében vannak tipikus és vannak atipikus mozzanatok, de persze, ha nincs összehasonlítási alapja, akkor azt fogja gondolni, hogy csak ő éli át mindezt így ... Valószínűleg mindössze arról van szó, hogy bizonyos emberi tapasztalatokról állandóan beszélünk, mert nem számítanak tabunak, tehát nem is csodálkozunk azon, hogy hasonlítanak a reakcióink, míg mások a homályban maradnak, az össznépi képmutatás miatt.

Krapulax7 2011.11.22. 14:42:05

...arról ne is beszéljünk, hogy ML könyve csak egy lépcsőfok, és rengeteg dologra még ő maga sem jött rá. A legfontosabb a "miért?". Oké, hogy rengeteg nőnél lezajlik egy hasonló forgatókönyv, de miért?
Lehetne ezt az egészet még sokkal érdekesebben is boncolgatni, de azt hiszem én mint provokatőr feleslegesen is fáradnék ezzel :]

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.11.22. 15:25:02

@Krapulax7: Hoppá, maga meg most kerül elő?

Nem fáradna feleslegesen, ha nem provokatőrként értelmezné magát. Bár az biztos sokkal izgibb, én is tudom, mert magam is gyakorlom a provokációt, de kicsit visszafogottabban.

Talán nem is annyira nehéz kideríteni, hogy miért létezik ez a forgatókönyv.

Krapulax7 2011.11.22. 16:06:48

Nem én értelmeztem magam provokatőrnek, ezt a címkét ti aggattátok rám :) Én akkor is csak elmondtam (volna) amit tudok, és most is. Ha egyeseknek ez "provokáció", ezzel együtt tudok élni :)

Tényleg nem annyira nehéz kideríteni az okokat, de meglepően sok embernek nem hogy nem sikerül, még csak a forgatókönyv létéről sem tud. Kábé 99,5%.
A megoldás a betaizáció (szebb szó híján). Magyarul nem hiszem hogy sokat foglalkoztak volna vele; ez a cikk is csak távoli támpontokkal szolgál:
www.ferfihang.hu/2011/11/15/az-ember-tragediaja-masodik-resz/

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2011.11.22. 17:41:11

@Krapulax7: Kedvenc házi provokatőrünk is azt vallja, hogy ő nem provokatőr. Miért van ez vajon?

Tudod, a provokáció szerintem abban különbözik az egyszerű információközléstől, hogy kicsit bicskanyitogató stílusban adja elő az illető, és felülről lefelé beszélve, kioktatva.

Megnézzük :-)

Krapulax7 2011.11.23. 08:11:55

Mit esztek ti ennyire a provokátorokon? :)

mangalor 2013.07.10. 00:08:15

végtelenül szomorú az egész. ha innen nézem, én is csak egy nő vagyok, akinek fázisokra bomlik az élete, és kvázi hiába kapálózom, mert ez a rendszer. ha ezt ilyen pontosan valaki megfogalmazta, akkor a nagy többségre nézve igaz, és tartozom. de ha pozitívan nézem, látom a jövőt, ami még sok-sok jó szexet is tartogat:D

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2013.07.10. 08:06:35

@mangalor: Hát, azt nem tudjuk, hogy mennyire igaz. És sokan "csak" addig a fázisig jutnak el, h nem kell már a férjjel a szex, ott meg is ragadnak, és így töltik életük hátralévő részét.

mangalor 2013.07.10. 09:13:00

@skarlát betű: rám igaz egyelőre:) de remélem, nem ragadok le...

manager2008 2013.07.13. 18:19:58

@kiscsillag_75: Vannak még reménykeltő Nők...:)

A felsorolt elemzés igen jó, a fázisok felderítése a férfi feladata. Ha látja hogy nyitva az ajtó menjen be rajta.
De ezek a feszültségek a Nőkben lehetnek nagyon meglepőek is.
Mese: Télen a Balatonboglári Tescoban nézelődtem vásárlás közben, és észrevettem egy csoda fehér bundás szépséget, kb 26-28 közötti lehetett. Olyan jól nézett ki hogy nulla önbizalmam volt csak úgy odamenni. Aztán felbosszantott a gyávaságom, odamentem és megkérdeztem tőle hol a fenében lehet itt gyufát szerezni, mert nem találom sehol. Kb 15-20 percet beszélgettünk, kezdtem örülni, amikor egyszer csak odajön egy jóképű fickó, nem is volt fizikailag gyenge, így esélyes volt egy konfliktus, tehát elrendeltem a készültséget, mert gondoltam hogy csak látta már hogy mennyi ideje beszélgetünk.
Erre a lány azt mondja neki hogy drágám nézelődj még nyugodtan ráérünk. A fickó olyan szerencsétlen képet vágott hogy nekem volt kellemetlen. Amikor elment megkérdeztem a lánytól hogy ez most mi? A pasim de nem sokáig.
Dicsérgetem hogy milyen jól néz ki, erre bosszankodóan megjegyzi, hogy pont ez a gond, senki hozzám sem mer szólni. De nem tud innen elmenni sem mert valami üzeme van a papájának és ott dolgozik. Tehát megérett nála a váltás, a vőlegény elavult, és lépni akar tovább.
Mázlim volt jó volt a fázis, és bátor a lány.

skarlát betű · http://hutlenseg.blog.hu 2013.07.13. 19:15:33

@manager2008: Megint gazdagodtunk egy tipikus Manager akcióban sztorival, bár nézhettük volna ezt HD minőségben is :P

manager2008 2013.07.14. 18:32:53

@skarlát betű: Garantálom a kapcsolat elején hogy gyárilag nagyon hűtlen vagyok (nem tehetek róla), és csak és kizárólag a szuper okos és élénk lányok tudnak hűséget elérni nálam.
Mind megpróbálta eddig.. :)

-JzK- 2015.05.19. 11:52:51

A nők, a közfelfogással ellentétben, egyáltalán nem monogám természetűek és nagyjából ugyanolyan valószínűséggel csalják meg a férjüket, mint fordítva. Más okból ugyan, mint a férfiak, akik általában nem akarnak elválni a szeretőjük miatt, a nők inkább lecserélik a férjüket egy jobbnak hitt férfira. Erről a jelenségről azért nem vesz tudomást a társadalom, mert arra neveli a nőket, hogy elhiggyék, nekik nem igazán fontos a szexualitás, ezért nem tudjuk elképzelni, hogy egy nő is megunja a partnerét egy idő után és változatosságra vágyik. Ezt a nők is elhitték magukról, ezért nem tudják kezelni ezt a problémát. Az egésznek az az oka, hogy a férfi szeretne biztos lenni az apaságában, ezért olyan nőt igyekszik választani, aki nagy eséllyel nem fogja megcsalni. Így hát a nők megpróbálják elhitetni magukról, hogy nem vonzza őket annyira a szex és hűségesek. Az a nő, aki nyíltan vállalja, hogy szereti a szexet, és sok partnere volt életében, leértékelődik a társadalom szemében. Langley jól leírja a folyamatot, amin a nő keresztülmegy, amikor elkezdi unni a házasságát, szeretője lesz, akiről elhiszi, hogy megtalálta végre az Igazit, de nem képes felelősséget vállalni a vágyaiért, mivel nem is ismeri azokat, a férjét hibáztatja mindenért, majd szépen lassan pokollá teszi az életét, és a végén elválik. A férj pedig tehetetlenül nézi végig a folyamatot, el sem akarja hinni a legvégsőkig, hogy mit művel vele a felesége, nem mer határozottan fellépni, mert azt reméli, így visszanyerheti a felesége szerelmét, pedig éppen az ellenkezőjét éri el.

Hasznos lenne, ha mindenki, nők is, férfiak is, tisztában lennének a nőket mozgató ösztönökkel. Le kell rombolni azt a képet, ami szerint egy nő mindig jó, ártatlan, ezért csakis áldozat lehet. Csak azt nem tudom, hogy ha a bizonytalan apaság indokolta, hogy ilyen képet alakítsunk ki a nőkről, hogyha ez az oka, amiért a nők sem tudják magukról, hogy milyen folyamatok játszódnak le bennük, akkor hogyan lehet ezt megváltoztatni anélkül, hogy úgy gondoljuk, minden nő egy ribanc lett. Mert ez a folyamat egyébként elkezdődött, a fiatalok már nem gondolkodnak túl sokat, mielőtt lefekszenek valakivel, és valószínűleg sokkal jobban tisztában vannak a vágyaikkal, mint a nagyszüleik. De ezzel párhuzamosan egyre kevesebb a házasság is, vagy egyáltalán a tartós kapcsolat.

Talán régen, több száz éve, még nagyon is tisztában voltak a nők szexualitásával, éppen azért igyekeztek minden módon korlátozni azt. Talán az, hogy a nők elkezdték elhitetni magukról, hogy nem érdekli őket a szex, egyfajta trükk volt, hogy lazuljon az ellenőrzés felettük?

A helyes megoldás nem az lenne, hogy szabadon engedjük a női ösztönöket és megpróbáljuk mindenkivel elfogadtatni a “minden nőben benne rejlő kurvát”, hanem vissza kellene tuszkolni a rossz szellemet a palackba és mindenkitől megkövetelni egy erkölcsi normát. Persze itt megint abba ütközünk, hogy ami tetszik az egyénnek az nem jó a társadalomnak, és viszont. Manapság szinte senki nem lát tovább az orránál, és nem érti, hogy a gátlástalan individualizmus lehet hogy ott és akkor tetszik az egyénnek, de kivétel nélkül élhetetlen társadalmat eredményez, ami az egyénre is visszaüt. Épp ezért ha mindenkire érvényes pár korlát, akkor az eredményképpen létrejövő élhető világ kárpótolja az egyént azért az “önkifejezésért” amiről az erkölcs és a civilizált társadalom nevében le kellett mondania.

Konkrét helyzetre értelmezve: sok nő élvezné, ha szabadon szexelhetne mindenféle menő pasikkal (Brad Pitt és társai), de a társadalomnak k*rvára nem tenne jót, szóval inkább ne csinálják, és bocs. Maradjanak meg a férjüknél, és elégedjenek meg az életükkel. Lehet hogy ez csúnya korlátozásnak tűnik velük szemben, de ez az ára sok olyan dolognak, ami igencsak fontos az életükben – csak nem látják az összefüggéseket. Példának okáért a “szabados” Gizit lehet hogy a hasonlóan szabados szomszéd (és szingli!) Julcsa tinédzser fia fogja megerőszakolni a bandájával, ami soha nem történne meg, ha velük élt volna az apja és rendesen megneveli. Ilyenkor persze jön a hiszti a gonosz férfiakról, de arról senki nem beszél, hogy napról napra növekszik az apátlanság és ennek ilyen következményei vannak…

-JzK- 2015.05.19. 11:53:37

Az elbétásodás pontosan az a folyamat, amit Langley a könyvben leír: ahogy a férfi szereti a nőt, és a kedvére akar tenni, ezért odafigyel rá, és azt csinálja amit a nő mond*, hogy szeretne. Így szép lassan kiskutyává válik, aki hiába keresi a gazdi kegyeit, valamiért az egyre inkább eltávolodik tőle. Minél inkább a nő kedvére akar tenni, az annál inkább ideges lesz – így ismerős? Persze Langley csak a folyamat legvégét írja le, amikor már a váláshoz közelít a szitu… Nem látja, hogy ez sokkal régebben elkezdődött, és ez már csak a végkifejlet, az utolsó felvonás. De maga a folyamat az első perctől ugyanígy zajlik, csak az első időkben még nem feltűnő, meg az érzelmek kompenzálják/eltakarják.

* Sajnos amit a nők mondani szoktak, hogy mit szeretnének, az az esetek 99%-ában nem elégíti ki a hipergám ösztönüket, hanem pont ellene van. Egy “tudatlan” férfinak nincs is annál veszélyesebb dolog, mint a nőre hallgatni. Paradox módon még azzal is jobban jár, ha pont az ellenkezőjét csinálja annak amit a nő mond. Abszurdnak hangzik, de Langley megfigyelései pl. ezt nagyon keményen alátámasztják (ha ő maga nem is ír erről ebben a formában). A férjek pont azzal siettetik a válást, hogy a feleségükre hallgatnak – ez mindent elmond.

Ha megengeded, hogy lemenjek keresetlenül egyszerű nyelvezetre, mert nincs kedvem virágnyelvre lefordítani… (Nagyrészt) a hipergám ösztön irányítja a nőknél a punci nedvesedését, a konkrét nemi vágyat. Nyilván más tényezők is vannak, de alapvetően egy ösztönös folyamat, hogy egy ember kire gerjed (és kire nem), ezt nem lehet tudatosan irányítani. A hipergám ösztön pedig azt mondja, hogy a punci csak olyan pasira nedvesedik, aki sikeres utódokat képes nemzeni, tehát maga is sikeres. De mivel a siker nincs kiírva nyomtatott betűkkel a férfi homlokára, ezért a hipergám ösztön a siker jeleit keresi a másik viselkedésében, testbeszédében, szavaiban, stb. Ez egy nagyon fontos kulcsmomentum, a legtöbb ember aki nem érti az egészet ezen bukik meg. Az ösztön a jelekre figyel, nem a “valódi sikerekre”. Tehát lehet a nőknél sikeres (ha más nem hát gyors szexkalandokra) egy csőszerelő, akinek a testbeszéde alfa, és lehet sikertelen a nőknél egy nyámnyila milliomos.
Namármost. A házasodáskor a legtöbb nő (tételezzük fel, hogy nem vagyonra hajt vagy szülői nyomásra köt kompromisszumot, hanem ténylegesen szereti a férfit akihez hozzámegy) kívánja a pasiját, mert az úgy viselkedik, hogy az kielégíti a hipergám ösztöneit. Gavallér, romantikus, sármos, van benne újdonság, stb. Nem kell, hogy ezek feltűnően durván megmutatkozzanak, elég ha a nő az adott pillanatban úgy érzi, vagy magához (a nőhöz) képest relatíve sármos a férfi. Csakhogy a házassággal sokszor megváltoznak a dolgok, a hétköznapok unalmasak, és hónapok vagy évek munkájával a nő kijárja magának, hogy a pasi engedelmeskedjen neki. Jön az “igen drágám”, a “bocsáss meg drágám”, a “jó lesz úgy ahogy te akarod drágám” és társaik. Ez a folyamat az elbétásodás, amikor a friss, ropogós csábítóból szép lassan papucs lesz. Sajnos a nők alaptermészetében benne van, hogy folyamatosan próbálják bétásítani a férfit, erről van is itt egy régi cikk: www.ferfihang.hu/2011/11/15/az-ember-tragediaja-masodik-resz/

Így áll össze a kép, és ebbe tökéletesen be lehet illeszteni Langley megfigyeléseit. Azok a férjek, akikről Langley beszél, akik könyörögnek a nőnek, hogy ne váljon, virágot vesznek és stb., azok az elbétásodás legvégső fázisát tapossák. Jobbat tennének a házasságnak, ha a sarkukra állnának és elzavarnák az asszonyt a büdös p*csába – dehát ők ezt nem tudják, nincs a vérükben, és elborzadnának a gondoltra, hogy ilyet csináljanak. A nő meg azt látja, hogy ez a pasi egy lábtörlő, egy papucs, egy toprongy gerinctelen senki, aki minden megaláztatást eltűr, és még odatartja az arcát a további pofonokra. Ettől durran ki a nő agya végleg, mert nem érti, hogy hogyan tudta az életét egy ilyen meztelencsigával összekötni. Ezért durvulnak el a válások, ezért nem érti sok pasi, hogy a felesége (aki annakidején olyan kedves volt és úgy szerette) hogyan tudja ilyen intenzíven gyűlölni. Pedig ő mindent megtett, virágot vett, elment a házassági tanácsadásra, elolvasta a (profeminista) könyveket amik leírták, hogy figyeljen többet a feleségére és legyen megértőbb, stb. stb.

Mit tehet a nő? Mondjuk elszór olyan megjegyzéseket a férjének, hogy “olyan szexi amikor határozott döntéseket hozol” <- ez itt direkt gagyi példa az elmélet szemléltetésére; amelyik nő nem tudja ezt jobb formába önteni az adja vissza a diplomáját :D Nőként lehet tudatosan “jutalmazni” a férfi jó viselkedésformáit – ezt ugye minden nő gyakorolja, csak legtöbben pont a rossz irányba :\ Ugyanakkor lehet büntetni is a pasi hülyeségét, pl. “ne légy már ilyen nyámnyila”. Egyszerű szavakkal lehet a helyes irányba terelgetni, anélkül, hogy a szájába rágnád, hogy mit csináljon. (Az mindenképp bukta, ha neked kell rávarrni a golyókat mert magától nincsenek, akkor keress másik partnert…)

-JzK- 2015.05.19. 11:54:25

Sajnos nagyon-nagyon kevés olyan ember van, aki a szellemi erejével kordában tudja tartani a saját érzelmeit – és még kevesebben azok, akik ezt anélkül tennék, hogy közben szenvednének tőle. Az emberek 9/10-e előbb-utóbb beleesik egy kalandba, függetlenül attól, hogy milyen érett a személyisége vagy mennyi az önbizalma. Manapság ha megkérdezel 10 embert, hogy teljesen hűségesek voltak-e minden partnerükhöz az elsőtől az aktuálisig, akkor (ha őszintén válaszolnak, amire nincs garancia) minimum 9 bevallja, hogy nem. Tinikorban 1-2 botlás, esetleg a hosszú házasság unalmában egy kis kalandocska a munkahelyen vagy a nyaraláson, szinte kivétel nélkül mindenkinek vannak ilyenek az életében. Ez gáz...

dontmarry.files.wordpress.com/2009/03/rotating.pdf

www.ferfihang.hu/2012/06/17/hutlenseg/

www.ferfihang.hu/2012/06/15/ferfi-es-noi-hutlenseg-egy-tragedia-kapcsan/

divany.hu/ego/2014/11/09/hiaba_lep_felre_nem_lesz_boldogabb/
süti beállítások módosítása