Tudom, a címben szereplő kérdésre van olyan válasz is, amin egy férfitársaság öblös hangon röhögne, ahogy kell. Ahogy ők egymástól elvárják. Persze, a kúráson kívül akarnak ők még sok mindent mást is. De most nem az orális szex gyönyöreiről fogok beszélni (talán majd máskor). Hanem arról, hogy a pasik is csak emberből vannak, sőt, olykor nagyon pici fiúból. Olcsó közhelyeket kerülgetni nehéz, ezért most én is be fogok vetni néhányat, főleg, mert úgy látom, hogy minél elcsépeltebb szólamokat olvas a nagyérdemű, annál jobban bírja. Az ismétlés, meg a nemtudás, meg azanyja ...
De vissza a kezdeti témához. Ha most kijelentéseket teszek a szeretőt kereső vagy tartó férfiakról, azt valamire alapozom, és persze nem a pasik egymás közötti macsó beszélgetéseire. Azokban körülbelül annyi az őszinteség, mint egy házassági hirdetésben. Nem állítom, hogy az én forrásaim tökéletesen megbízhatóak, de ha levonom belőlük a jóindulatom elnyerése érdekében tett plusz köröket, még akkor is marad épp elég emberi tartalom.
Aki csak szexet akar, annak nem nehéz hozzájutnia. Erre van kitalálva a prostitúció. Érzelemmentes, nem kell udvarolni, nem kell hazudozni, ideig-óráig még izgalmas is lehet, bár van, akit kifejezetten zavar, hogy csak azért szexelnek vele, mert fizet érte. De történhet ennél rosszabb is: ha azért szexelnek vele, mert ehhez neki férjként joga van. Valahol prostitúció mindkettő.
A prostikat felkereső férfiak sokszor fogalmazzák meg, hogy ez azért nem az igazi. Bár, ha nem egy olcsó kurvát választanak, és elérik a nőnél, hogy akár el is élvezzen, vagy nagyon ügyesen színlelje, akkor valamivel jobban érzik magukat. (Persze, az az érv is ismerős, hogy akkor minek fizetnének a szolgáltatásért, ha a nő is élvezi? Ebbe most ne menjünk bele.) Azért egy ép lelkű pasinak mégiscsak zavaró, hogy őt istenigazából nem kívánják. Hogy aznap talán a tizenötödik, és egy totálisan érzéketlen puncit döfköd. Ahogy az se feltétlen kellemes, ha a szexmasszázst egyébként tökéletesen végző nő unott képpel ügyködik a farkán. Hiába, azért titokban mindegyik szeretné, ha a nő, akivel éppen van, őt tartaná a világ legklasszabb pasijának, és élvezné az aktust. (Jó, most a pszichopatáktól és szadistáktól tekintsünk el.)
Kézenfekvő tehát, hogy nem csak azért lép félre a pasi sem, mert nem tud parancsolni az altestének. Hanem, mert jót tesz az egójának a kényeztetés. Esetleg baromi magányos, és szeretne hozzábújni egy finom, puha, női testhez. Mert ez otthon már nem történik meg. Előfordul, hogy szex még van, de összebújás már nincs, de van ez fordítva is. Mindenesetre a testi kontaktus hiánya betegít, és nem csak a gyerekek szenvednek tőle, amíg kicsik. Szenvednek tőle a pasik is, kutyául. Vagyis: kellenek nekik az érzelmek? Esetleg még azt se bánják, ha szeretik őket?
Nos, ez az igazán nehéz kérdés. Mert amellett, hogy nagyon hiányzik nekik a pozitív visszajelzés, amit nevezhetünk odafigyelésnek, barátságnak, szeretetnek, aminek akarunk, attól általában rettegnek, hogy tőlük is elvárnak valami hasonlót. Ha viszont csak kapnak, az megint nem tölti el őket igazán jó érzésekkel. Nincs meg az egyensúly, elvárások keletkeznek, a nőnek gyakrabban van igénye arra a bizonyos összebújásra, és ez mindenféle lelki következménnyel is jár. Amit a pasi kellemetlen mellékhatásként definiál. Tehát visszafogja magát, nem jelentkezik, eltűnik, aztán már nem mer jelentkezni, mert eltűnt, és fél a szemrehányástól.
Érzelmi csapda ez tehát. Nagy stabilitás és önismeret kell hozzá, hogy valaki fenntartsa az egyensúlyi helyzetet önmagában és a partnerében is, ne lengjen ki semerre, merjen szeretni (egy kicsit), és merje hagyni, hogy szeressék (egy kicsit).