Egy poszt Barbieds-től. Egyéb bevezetés nem szükségeltetik.
"Ez a punci az enyém" - állt Olimpia hasán piros festékkel írva, a lefelé mutató nyíl fölött. Ez volt, amit a férje otthon meglátott, és azon nyomban elvágta a felesége nyakát egy borotvával. Az extrém reakció persze érthető, hiszen egy regényben történik, Dél-Amerikában, valamikor a 20. század hajnalán. Latinos temperamentum, legyint többségünk, milyen szerencse, hogy ma már nem ez az elintézési módja, ha életünk párja a hűtlenség csalhatatlan bélyegét fedezi fel rajtunk.
Az elrévedő tekintet, a sóhajtozás, a szórakozottság mind jele lehet annak, hogy más után vágyakozunk, sőt aktívan mással foglalkozunk, de mivel szerencsére senki nem gondolatolvasó, ezért az ilyen gyanú ritkán kap megerősítést. Nem úgy, ha a testi szerelem jól látható nyomokat hagy rajtunk. Persze próbál az ember óvatos lenni, de hát a szenvedély elég sodró bír lenni (szerencsére), és olyankor bizony történnek balesetek. Rejtegettem én már bilincsnyomot a csuklómon, eperszínűre szívott mellbimbót és teljesen spontán egymásnak esésből származó dörzsöléses sebeket végig a gerincem vonalán, amit a nem túl puha szőnyeg okozott.
Amikor az ember kijózanodik, és szembesül a nyomokkal, akkor persze jön a para és a fogadkozás, hogy na, kész, ilyet többet soha, csak most az egyszer ússzam meg. (Ezt persze sose tartjuk be!) Remegő gyomorral megyünk haza, és indul a rejtőzködés, ami, ha a véresen komoly szitutól eltekintünk, tulajdonképp burleszkbe illő jeleneteket képes produkálni. Abszolút helyzetkomikum a fürdés és öltözködés megszervezése úgy, hogy a házastárs nehogy meglássa az inkriminált testrészt. És akkor a szexről ne is beszéljünk! Mennyire lesz gyanús például, hogy görcsösen lekapcsoljuk a lámpát, illetve nem vagyunk hajlandóak nappal szeretkezni, holott előtte kimondottan világosban szerettük csinálni, mert az igazán jó dugáshoz a látvány is hozzátartozik? Vagy bizonyos pozitúrákat mintha elfelejtettünk volna, csak azért, hogy a lila folt a popsinkon nehogy szembe tűnjön.
Aztán ahogy halványulnak a nyomok, a lelkünk is kezd megnyugodni, és azon kezdünk gondolkodni, hogy mikor tehetnénk szert újabb bűnjelekre kedvesünk rajongását bizonyítandó. Nektek van ilyen tapasztalatotok?