A vágy ott van, és követelőzik. Mi küzdünk ellene. Tüskebokorba vetjük magunkat, vagy harapdáljuk a kezünket, esetleg elmegyünk futni, és csak félholtan érünk haza, persze választhatunk más sportágat is. Az a lényeg, hogy izzasztó legyen, és utána beleájuljunk az ágyba.  Akkor is dolgozunk, ha nem kéne, jótékonysági egyletet alapítunk, blogokat írunk (hehe), gyermekeinket üldözzük szeretetünkkel, lakógyűlésre járunk, és vizslatjuk, ki bagózott a liftben. Ritka rózsatöveket kezdünk gyűjteni, tévésorozatokra specializáljuk magunkat, vagy beiratkozunk újra az egyetemre, hogy szerezzünk egy ötödik diplomát. A vágy lesben áll persze így is. Váratlanul tör ránk, és olyankor elborul az agyunk, mindent megadnánk egy másik testért, amelynek nekieshetünk vagy amelyhez hozzásimulhatunk. Lehet, hogy titokban pornóoldalakat nézünk, és ettől nem igazán érezzük jobban magunkat.

Nem kell kimenni hozzá az utcára, vagy bekapcsolni a tévét, esetleg a számítógépet, akkor se kerülhetjük el a szexuális utalásokat, ha megfeszülünk. Mindenki beszél róla, viccelődik, mi se lóghatunk ki, úgy teszünk, mintha részesei lennénk ennek a közös, cinkos világnak. De nem vagyunk azok. Visszatértünk abba a korszakba, amikor még csak ácsingóztunk a szexre, és nem sejtettük, milyen lehet. Talán mostanra elfelejtettük. Talán még mindig nem tudjuk, milyen lehetne, mert akivel együtt élünk, azzal nem olyan. És soha nem is lesz olyan, ezt már n év után akkor is tudjuk, ha soha nem fogalmaztuk meg még magunknak sem.

Lehet, hogy annak könnyebb, aki azt reméli, hogy majd elnyeri méltó jutalmát, mert kitartott. Vagy úgy gondolja, hogy a következő életében bepótolja. De aki semmi ilyesmivel nem tud vigasztalódni, az azzal néz szembe, hogy az életben többet nem fog szeretkezni. SZERETKEZNI, a szó valódi értelmében, nem valami tessék-lássék pótszexet művelni, ami senkinek sem esik igazán jól. Mert szex és szex között akkora  a különbség, hogy szinte nem is szabadna ugyanazzal a szóval illetni a két dolgot. A jó szexről lemondania annak, aki TUDJA, hogy az milyen, és VÁGYIK rá minden erejével, olyan, mint a kasztráció. És még csak szépen énekelni se fogunk tőle. Csak megkeseredni, elfonnyadni, gonosszá válni, irigykedni fogunk, és nagyon szomorú öregek leszünk, ha megérjük.