Éjjel három. Próbálok ellenállni. Ne menj a géphez. Ne menj a géphez! Hátha visszaalszol.
Jaj. De nem válaszoltam bokafixnek a fixpartnerörökre társkeresőn. Márpedig muszáj írnom neki. Még megsértődik. Nem fogja érteni.
Pizsamában a gépnél. Gyorsan bejelentkezem. Párhuzamosan a csakegyéjszakáskaland szexpartnerkeresőt is kinyitom. Ott egy bikaboka nevezetű pasival szoktam csetelni. Bokafix nincs online. És bikaboka sem. Ez gyanús. Boka. Lehet, hogy ugyanaz a személy? Nem ez lenne az első eset.
De miért jelentkezik be két ilyen különböző társkeresősre? Na miért, azért, mert függő. Nyilván az összesre be van jelentkezve.
Megnézem, mikor regisztrált. A fixpartnerkeresőn hat éve! És még nem talált fix partnert! Ez két dolgot jelenthet. Vagy képtelen lehorgonyozni valaki mellett, vagy soha nem is akart fix partnert. Nem. Még azt is jelentheti, hogy éppen volt közben partnere, de közben nem törölte magát. Gyanús.
A csakegyéjszakáson azt írta, hogy mindenből kiábrándult. És csak azért van itt. De ő nem is ide való. És érzi, hogy én sem. Hogy mi sorsszerűen találkoztunk itt, pont itt. Ebben a szennyben. Mert ő tulajdonképpen tartósat keres. Hosszú távra. Persze, hogy nős, ezt nem is tagadja, mint egyesek. De már semmi nincs köztük. Ő csak a gyerekek miatt tart ki.
Írok neki a fixpartneren. Visszaolvasom a leveleit. Ismerős szófordulatokat keresek. És találok. De miért nem egyeznek az adatok? Az egyéjszakáson 190 centi, 61 kg, szőke, kék szemű és sportos. A fixpartneren 161 centi, 90 kg, kopaszodó és meghatározhatatlan színű a szeme. Képhozzáférést kérek. Nincs fent képe. Gyanús.
Beesik egy flört. Hajnali fél négykor. Rövid és velős üzenet. Orális szexet ajánl az engemneválassz nicknevű illető. Törlöm. Erre letilt. Ennek külön örülök. Bár ki tudja, holnap reggel nem fogom-e mélységesen bánni, hogy így tettem. Jön még egy flört. Hat versszakos költemény a holdfényről, és arról, hogy a költő (vagy a küldő) csak bennem látja minden reményét. A költemény első két sora után borzasztó álmosság vesz rajtam erőt.
De még nem néztem át a legutóbbi bejelentkezésem óta érkezett képhozzáférés-kérelmeket. Egyébként a bemutatkozó szövegemben fel van tüntetve, hogy nem adok hozzáférést előzetes egyeztetés nélkül. De ez nem tart vissza senkit. Lécci. Muti már! Köszi! Törlöm az összeset. Ma ilyen kedvemben vagyok.
Épp ki akarom kapcsolni a gépet, mikor megjön bokafix válasza. Mégis belépett? Ilyenkor? Hát ki az a hülye, aki ilyenkor online van? Tiszta partnerkereső-függő ez a pasi. Gyanús. Az ilyen nem is akar semmit. Csak levelezgetni. Ismerem a fajtáját. Most se javasol randit.
Újabb üzenet. Egy erkölcscsősz küld el az anyámba. Aggódik az ország morális állapotáért. És felhívja a figyelmemet, hogy ez egy fixpartnerkereső. Sicc innen! Letiltom.
Bikaboka szólít meg. Hogyhogy ébren, drága? Csak nem rám gondoltál az ágyikódban? Közben bokafix ömleng a másik társkeresőn. Rámjön az erőltetett röhögés. Reggel hatkor kelek, és képes vagyok itt ülni, ezzel az elfuserált bokával. Ezzel a függővel. Aki úgyse akar találkozni. Rákérdezek a képére. Miért nincs feltöltve semmi? Biztonsági okokból. Persze nekem megmutatja. Na, mutassa. Nem most, majd holnap. Be kell vallania valamit, de éppen felébredt a felesége és ott csoszog mögötte. Gyorsan kilép. Bikaboka is.
Hajnalodik. Most már nem is érdemes lefeküdni. Megnézem az utolsó 48 órában regisztráltakat. Hátha találok valakit. Persze olyat, aki normális, tényleg akar valamit, és nem függő.
