Nagyon sokszor felmerült már a kérdés itt, a blogon, hogy mennyire lehetünk őszinték a partnerünkkel, mennyire kell(ene) annak lennünk és mikor nem tanácsos.
Vannak, akik szerint mindig és mindenben őszintének kell lenni, mert akkor van a másiknak igazi lehetősége a döntésre. Van, aki szerint csak a nagyon fontos dolgokban kell ehhez ragaszkodni, kisebb, jóindulatú elhallgatások beleférnek a pakliba, sőt, ezek nélkül a kapcsolat pokolivá válik. Van, aki inkább titkolózás-párti, mert úgy véli, a partnere nem értené meg, nem fogadná el a vágyait, sértve érezné magát, féltékeny lenne és jobban ellenőrizné, fájna neki az igazság, satöbbi. És olyan is létezik, nehogy megfeledkezzünk róla, akinek egyszerűen nem jelent gondot az őszinteség, mert csakis „legális”, illedelmes és elmondható vágyai vannak.
A folytatást itt olvashatod, kommentelheted és szavazhatsz a szerinted legmegfelelőbb megoldásra!
