Ismét levelet hozott a postás. Alább Kater nevezetű olvasóm írását teszem közzé arról, hogy szerinte milyen előnyei vannak annak, ha az ember (mondjuk férfi) nem egy, hanem két-három szeretőt is tart. Biztos vagyok benne, hogy gondolatai vitát kavarnak majd, de szerintem érdemes rá odafigyelni.
Hölgyeim és Uraim,
nem fognak nagyon szeretni azért, amit leírok, de jöjjön, aminek jönnie kell. Legalább jó társaságban leszek, mikor kiátkoznak.
Sokat morfondíroztak itt a népek az érzelmi függőségről, arról, hogy mi van, ha beleszeretünk a szeretőnkbe, mert ilyenkor jön a dráma. Pedig van egy egyszerű recept arra, hogy sose szeressünk bele senkibe túlságosan: mindig több játékossal kell játszani. A rendszer lényege, hogy legyünk barátok, találkozzunk viszonylag ritkán (Kundera szerint egy állandó szeretővel háromhetente csak egyszer), és egyensúlyozzunk a nők (vagy férfiak) között.
Ha valakinek kétségei lennének a rendszer működőképességét illetően, azt biztosíthatom róla, hogy nálam működik. Nehéz összeszedni a megfelelő csapatot (akár háremnek is nevezhetnénk), fáradságos munka, de megfelelő elszántsággal sikerülhet. Nem kell hozzá se szépnek, se fiatalnak lenni, még olyan nagyon nagy csődörnek sem. De oda kell tudni figyelni a NŐkre, és ki kell tudni hozni belőlük azt, amit maguk sem sejtenek önmagukról. Kell még hozzá rengeteg játékosság, humor, könnyedség, önismeret. Aki irigyelne, az csak próbálja meg, sikerül-e neki. Ja, és még valami, még mielőtt macsónak kiáltanának ki. Ezt nők is meg tudják oldani. Erre is láttam már példát.