Sejthető-e valakiről, hogy félrelép, főleg, ha ezt rendszeresen, mondhatni, életmódszerűen teszi?

Persze léteznek olyan emberek, akik még csak nem is titkolják senki elől kifejezetten, hogy a hűség nem az ő asztaluk, de a legtöbb azért ennél diszkrétebb. Sőt, nyilván nem kevesen akadnak, akik annyira diszkrétek, hogy se a családjuk, se a barátaik nem sejtik, hogy akár csak megfordul a fejükben a hűtlenség. És mégis! Nem csak megfordul, de még igen aktívan művelik is. 

Akadhatnak mások, akik kihívó viselkedésükkel, öltözködésükkel, állandó flörtölés mellett azt a látszatot keltik, hogy könnyedén lépnek félre, és talán mégsem. Lehet, a kis visszahúzódó, szerény, csúnyácska kolléganő szeretőt tart, és ezt nem sejti róla senki, a bombázó meg hűséges marad a férjéhez, sőt, esetleg még a szex gondolatára is kirázza a hideg. Szinte bárkiről kiderülhet, hogy van egy titkos élete, vagy létezik olyan, akinél ránézésre kizárható? Te meg tudod-e állapítani, ki lép félre, és rólad meg tudják-e mondani szerinted? Persze, nem mindegy, ki mennyire közelről ismer és lát bele az életedbe...

A másik kérdés: ha már hűtlenek vagyunk, mennyire akarjuk elfedni a valóságot, mennyire vagyunk ebben sikeresek és vajon tényleg azt szeretnénk-e, ha senki se tudná? Nincs-e bennünk valahol ott a vágy, hogy tudassuk a környezetünkkel, mennyire kellünk valakinek, vagy milyen kalandokban van részünk titokban? A rejtőzködés lehet terhes és lehet izgalmas, lehet a szeretőzés fő fűszere, vagy egyszerűen csak szükséges rossz. Nálatok hogy van ez? 

Két külön szavazást biggyesztek ide, most egy szavazáson belül csak 1 opcióra lehet szavazni. Természetszerűleg azok, akik hűségesek, a 2. szavazásból kimaradnak, ez csakis azokra vonatkozik, akik valaha félreléptek már. Mivel olykor saját opciót is javasoltok, az Other sávba beírhatjátok, ami szerintetek még lehetséges válasz lehet.