@pilar ternera:

mit tagadnék le? te most már mániássá váltál. egyébként, mit gondolsz, ha valakinek itt volna bármilyen traumája, azt pont neked meg ghostnak adná elő?
téged hol kezelt a terapeutád? egy buszmegállóban? vagy egy ilyen blog kommentjei között? :-))))

@estrella_:

amúgy, taníthatnál te is engem! te miként reagálnál le egy "lefapinázást" ?
de vicces legyen ám!
tudod? ! mint a nyugdíjas néni esetében: mivel izgathatsz fel egy nőt 65 felett? ... ha elveszed a nyugdíjszelvényét.....
na erre, mint 65 éves nő, milyen viccel válaszolsz?
mert ez most tényleg érdekelengem.
ha pedig csak a kibicek omoskodására futja, nézz körül magad körül? ha nem vagy elég gyors, pilar kianalizál belőled egy elnyomott, óriáscsecsemő férjet, aki téged ekéz naphosszat :-)
esetleg egy kis alkoholizmust, játék vagy szexfüggőséget, amire a legékesebb bizonyíték lesz, ha tagadni mered :-)

@Feromontika: Látom, te érted amit irtam. Köszi.

@florence:
Ezt irtam reggel: "Az emberek változnak, az idők változnak, a társadalmi környezet is változik. Szemünk eőtt alakulnak ki az együttélés nyitottabb formái. Lehet tanulni a mai fiataloktól, akik ezt ügyesen és tiszta lélekkel valósitják meg."

A te kommented: "pedig pont te írhatnál igazán szépeket a múlt követendő példáiról (szüleid és anyósod-apósod házassága)"

Természetesen lehetne a szülők jó házasságáról is irni, nem is rossz téma. De én inkább előre néznék, nem a félévszázad előtti időkbe, hanem a huszas éveik végén, harmincas éveik elején élő, mai fiatal párok megoldásaira, viselkedésére. javaslok odafigyelni. Nem a lumpen v. deviáns elemekre utalok, és nem is a gazdag szülők gyerekeire, hanem az önálló gondolkodású, talpraesett, értelmes fiatalokra.
Sok fiatallal találkozom, beszélgetünk, hallom a véleményüket, kommunikációjukat.

Az övék egy egészen más világ, mint az előző 1-2 nemzedékeké. Lehet tőlük tanulni, nekünk is, mert előremutatóak. Pl. nem savazzák egymást oktalanul, nem köpködnek a másikra, ha az másképp gondolkodik, sokkal jobban tudnak egymással kommunikálni, saját baráti társaságukkal együttműködni, lazábban, nyitottabban, okosabban. A többség szakitás után is rugalmasan megoldja a problémákat, pl. a közös gyerekkel kapcsolatosat. És aztán jönnek az újabb kapcsolataik, újabb gyerekek és szépen összeilleszkedik az egész. Nem kiragadott példák, amiket mondok, hanem trenddé kezd válni.

Vaskalaposak szörnyülködhetnek, nyitottabb emberek elgondolkodhatnak a fentieken.

@pilar ternera: nagyon pontos leirás a szüleid házasságával és kis játszmáival kapcsolatos megfigyelésed.

Én is megfigyeltem korábban középkorú és idősebb házaspároknál hasonlókat. Vannak keményebb játszmák iis. Nemrég halt meg egy távoli rokon néni, 82 éves volt, rafinált öreglány. Férje korábban megcsalta, akkor lenyelte a dolgot, de öregkorában fizetette meg vele, agyonszekálta és leamortizálta szegény jámbor öreget. A bácsi egészen feléledt, amióta megözvegyült, de azt mondta nekem, hogy sokszor hiányzik neki a volt feleség állandó rikácsolása.

Általában azonban, amikor az egyik fél távozik (akár válás, akár elhalálozás okán) a másik fél képtelen egyedül élni, többnyire belebetegednek, annyira egymásra épültek a párok. És a habarcs, bizony nem mindig a szeretet, hanem sokszor az utálat.

@florence: nem hiszem, hogy tanítani akarnék e téren. az hogy Te a fiúkat felcímkézted egy számodra ellenszenves karakterrel, az nem fog segíteni abban, hogy beleérezz ebbe. címkézz fel egy másik alanyt számodra vonzó karakterrel és vele próbáld meg elképzelni a spontán szitut. hátha bejut egy kis fény a függönyön át ;)

@Tylia cordata: igen, az apukám mindig is hangoztatta, hogy ha anyu előbb megy el, akkor ő sem akar élni, mert nélküle nincs értelme élni. fiatalon ezt kizárólag a szerelem megnyilvánulásának tartottam és nagyon romantikusnak tűnt. ma azért már tudom, hogy itt olyan fajta függőségről van szó, ami nem egészséges. anyukám nem is mond ilyet. ;)

Hát jókat röhögtem a kommenteken!
:D
A függönyöset én is pár hónapja hallottam, régen abba törölték a srácok aktus után, mert az volt hirtelen kéznél.

Nemzedékek: Amúgy a barátnőm is meg van róla győződve, hogy csak mi csesszük el, bezzeg a fiatalok normálisan gondolják! Nemtom...Anno mi is normálisan gondoltuk, de amíg nincs tapasztalat, addig könnyű. Amíg nem akarja senki sem kikezdeni a kis kényelmességeinket, addig nincs harag. Ha már alkalmazkodni kell: büdös lesz.

Amúgy: Kiadó: Strasbourg Bt. Kiadás éve: 2002
Tényleg hatalmas könyv, az egyik barátomnak kölcsönadtam, erre visszavonta a válóperes papírjait. Sajnos két év múlva megint beadta. A másik ismerősöm meg azt mondta, hogy kár, hogy nem huszonévesen olvasta el a könyvet, mert akkor nem szívott volna ennyit harmincévesen.

@orsiw:

hát... igen :-) valahol ott lesz az eb elhantolva az alkalmazkodás környékén. persze, nincs egyetlen ok, érdek, sérelem, amire foghatnánk a "házasság intézményének hanyatlását". de itt sokmindenki véleményalkotásában felfedezem annak nyomait, hogy az egyéni "sikertelenséget" magyarázandó, a rendszer hibáját bizonygatják.
Ez a metódus néha, némelyeknél, már odáig fajul, hogy magát a szerelmet is hibás intézményként látják :-)
És az átmenetek a legbűbájosabbak. Úgyis mint, a házasság jó (nem találtak ki még jobbat), csak a szerelemből elkövetett házasság szar... ilyenkor jön a spanyolviasz felfedezése: házasság pragmatikusan + szerető érzelmesen, szerelmesen :-)
Egy másik blogon írta valaki, hogy felnőtt fejjel szerelmesnek lenni egy olyasféle önbecsapás (következésképp csaódásra itélt valami, hacsak mem védjük-óvjuk, hogy ki ne derüljön számunkra), aminek az áll a hátterében, hogy a szerelem egy érzelmi deficitünk feltöltése egy másik, arra alkalmasnak vélt emberrel folytatott viszonnyal....
persze, lehet pótolni ezeket a deficiteket millió más "pótcselekvéssel" is. De amíg ki nem tapasztaljuk, hogy mi a deficit oka, addig minden csak pótcselekvés lesz. Ha kiderül, hogy mi az igazi hiány, akkor lesz remény a valós (nem tüneti) "kezelésre".
A saját tapasztalatom (nem vagyok pszichológus) azt mondatja velem, hogy szinte soha nem más az oka a hiánynak :-) de először mindig másban találjuk meg az okot... és ebből szükségszerűen következik, hogy a kezeléshez is szükség lesz egy másik emberre .....
az itt lézengők zöme mindig másban látja az okokat :-)
A csapda ott van, hogy van egy velünkszületett késztetés olyan célok elérésére, amikhez társ is kell. De ez nem a boldogság, az elégedettség. Ez az utódnemzés és családalapítás.
A boldogság és elégedettségérzet meg mindig-örökké változó szempontrendszer miatt, amivel meg próbáljuk határozni, soha el nem érhető délibáb....
Aki egy másik ember "szerelme" okán boldog (de jó is az :-)))) az készüljön fel arra, hogy ki fog ábrándulni, amint lassan rájön, hogy a boldogságérzete nem egyéb, mint remény, hogy eléri azt a délibábot, amit a realitások és a hétköznapi dolgok amúgy sem mindig engednek érzékelni.
Arról nem is beszélve, hogy vannak olyan okos emberek, akik nem dőlnek be a saját elmével faragott délibábos leányálmoknak, hanem egyből keresnek egy kézzelfoghatóbb szerelmi összetevőt, pl a szexet, vagy a figyelmet-alkalmazkodást a másik részéről, esetleg valami hatalmi helyzetet a másik felett,és eleve csak ezekhez keresnek társat-társakat..... a szerelmi mámort direkt elkerülve, abban nem hinni, attól függetlenül gondolkodni törekszenek.....
Ha ezek mellé még egy család terhei is társulnak, akkor elég súlyos árat fizet az átlag a boldogság illúziójáért.
De, mint oly' sok helyütt az életben, ilyen módon is vannak boldognak és irigylésreméltónak tetsző kivételek.... azt hiszem ők a legelérhetetlenebb délibábok a világon :-)

@florence:

ez jó. csak kicsit bonyolult. valamint nem sokkal lettünk okosabbak az általad csapdának leírt szerelmi önbecsapások elkerülésére. pláne, hogy a többség pont arra az állapotra vágyik, amit te csapdában vergődésnek látsz. na, akkor kinek van igaza?

az igazság a győzelem és győzni harcban kell
de harcra már az igazságért szólítottak fel

ez csapda, csupa össze vissza kiforgatott szó
épp azért mert nem érted, csak harcolni vagy jó

szerintem, ezt neked írták kb 30 éve. én rád ismertem belőle. szerintem ne harcolj az igazságért. fogadd el, hogy ahány ember, annyi igazság.
de ne hagyd abba az írást, mert nekem nagyon tetszik a gondolkodásod. de a stilusod, még ilyen szeliden is, állandóan harci győzelmet szomjazó embert érzékeltet. pont itt a neten elmegy, de face to face eléggé lehangoló tud lenni.

@florence:
"hát... igen :-) valahol ott lesz az eb elhantolva az alkalmazkodás környékén. persze, nincs egyetlen ok, érdek, sérelem, amire foghatnánk a "házasság intézményének hanyatlását". de itt sokmindenki véleményalkotásában felfedezem annak nyomait, hogy az egyéni "sikertelenséget" magyarázandó, a rendszer hibáját bizonygatják. "

az eb valóban az alkalmazkodás környékén IS el van hantolva. de az alkalmazkodás egészséges határát hol húzod meg? és ha egy kapcsolat már csak az önfeladás árán őrizhető akkor Te miket vázolsz fel megoldási javaslatként? Kérdezem ezt azért, mert nálad az egyedüllét és válás is leszólt opció volt. vagy rosszul értelmeztem gondolatindáidat?

"az itt lézengők zöme mindig másban látja az okokat :-)"
zöme? és mindig? ezt hogy sikerült leszűrni?

Vannak akik ha nem is boldogságának nevezve, de mondjuk úgy, hogy harmóniában, derűben képesek élni. És nem másban, hanem magukban keresve a harmónia forrását, rá is találnak arra. A "párjuk" meg esetleg inkább visszahúzó erővé válik és nem annyira társ ebben, akkor pl Te mit javasolsz? (Bár, aki harmonikus lehet h nem is tekinti zavarónak ha valaki olyannal osztja meg az életterét aki nem is partner a saját útjában???!! hmm.)

@Víz Ivó: igen, nekem is olyan bal agyféltekés érvharcos...

@Feromontika:

visszakérdezésben jó vagyok :-)

pl: az önfeladás határát hol húzod meg?

vagy, pl: hogyan, mennyi alkalmazkodás-önfeladás mellett lehet bekeben és harmóniában élni valakivel, aki ebben hátráltat? miben tud egyátalám hátráltatni?

te el tudod választani a saját célodat (amit magad, mások nélkül, mások ellenére, mások mellett, stb) és a közös célokat (amik csak mással, másokkal) érhető el? vagy annyira a magadénak érzel közös célokat, hogy összetéveszted az egyéni céloddal?
ismered annak a saját és közösnek vélt céljait, aki téged hátráltat? gyanús nekem a te harmóniád :-) kb kapisgálom, mi lehet az ára.

ja! és sem az egyedüllétet, sem a válást nem nézem le. pláne szóba sem hozom itt, ahol sokszor nem is egy partnerről van szó és pont a szakításképtelenséget (vagy a férjjel vagy a szeretővel) boncolgatom kritikai éllel :-)

biztos a harcias vitakereső stílusom az oka, hogy ennyire félreérthető vagyok.. :-(

@Feromontika:, @florence: "Az egyéni sikertelenséget a rendszer hibájával magyarázzák".

Szerintetek egy rendszerelemzés arra a következtetésre jutna, hogy a házasság egy tökéletes rendszer? És nem kell rajta változtatni - holott a társadalmi környezet, az életfeltételek, a születés-szabályozos lehetőségei, a fiatalok élettere, stb. hatalmasat változtak az elmúlt évtizedekben?

@Tylia cordata:

mi az, hogy tökéletes rendszer? mi bizonyítaná akár a tökéletességet, akár a tökéletlenséget, rendszerszinten?
az, hogy valami használható-e, működtethetô-e, egy olyan próbát igényel, amire pont egy élet rászánását igényli :-)
olyan rendszer, amibe csak bele kell lépni és az működik magától, csak egy van, a család, amibe beleszülettünk.... de az sem magátol működött ám! :-)
A látott, megismert hibái ellenére a legtöbben ebben gondolkodnak. Akinek sikerül működtetnie, bennemarad. Akinek nem sikerül, az vagy kimenekül belőle, vagy beleszokik, beletörődik.
A te rendszered tökéletes?

@Feromontika:

..." zöme? és mindig? ezt hogy sikerült leszűrni? ".....

a következtetésem alapja az itt olvasott hsz-okból épült ki.

mindenki az exét, annak hibáit látja a napnál világosabban :-)

néha sunyi módon úgy kezdik a mondókájukat, hogy így meg úgy tanultak magukról ezt meg azt a sikertelen végű kapcsolatok során, de aztán hamar kiderül az átb@szás :-) , mert kb olyat bírtak tanulni, hogy legközelebb jobb faszit halásszanak maguknak :-) , meg előbb vegyék észre, hogy a párjuk egy rakás szerencsétlenség, meg hogy felismerték a rendszer hibáját és eztán rendszeren kívüli kapcsolatra keresnek partnert, hogy nehogy kiderüljön, hogy nincs is olyan pasi, akivel működtetmi lehetne bármilyen hosszabb kapcsolatot, stb....
tehát: mindig a másik és a rendszer a hibás... de partner azért kéne így is :-) mert mégiscsak olyan célok is fontosak, amihez ketten kellenek :-)
de azok a célok csak nekik fontosak ezért nem is közös célok azok.... a pasik azért nem alkalmasak ilyesmire, mert azoknak nincs igénye közös célokra. azok csak a szexért cserébe játszák meg, egy darabig, hogy együttműködőek, stb....
se szeri se száma ezek variációinak itt eme blogon :-)

@Feromontika:

az itt kvaterkázó hímvesszőket meg sosem tudom követni :-) még nem tanultam meg szórakozást lelni a vetítőgépek optikai leképezésének torzító hatásában....
matekból meg fizikából is gyengécske voltam :-)

és ezt a bal agyféltekés izét sem értem. mi van ha balkezes vagyok? akkor a hibáimért a jobb agyfélteke lesz a hibás? akárhogy is, de valahogy ki fog derülni, hogy egy genetikai zsákutca vagyom ? :-))))

@florence: ne túlozz már, dehogy kell egy élet egy házasság működtethetőségének megállapitásához.
A család v. a házasság egy egyszer rendszer.

A kérdést azért vetettem fel, mert ex-katedra kijelentetted, hogy "az egyén sikeretelenségét a házasság hibájával magyarázzák". Csak a megkezdett gondolatmenetet folytattam tovább...

Egyébként az itteni vitákban sokan elhanyagoljátok az időtényező szerepét. Az idő telik-múlik, a pár / család kifelé nyitottsága, a tanulási folyamatok, a pozitiv és negativ élettapasztalatok akkumulálása változásokat okoz mindkét fél személyiségében, felfogásában. A megismerkedés időpontjától számitott 7, 14, v. 21 év (vagy tetszőleges más időpontok) elteltével már nem ugyanazok az emberek állnak egymással szemben. Sem fizikailag, sem szellemileg, sem lelkileg nem ugyanolyanok, mint voltak. A házassági kötelmek viszont ugyanolyan merevek maradtak, mig a benne élő férfi és nő (és gyerekek) viszont folyamatosan változnak.
Szóval itt van az ellentmondás.

Egészen bonyolult rendszerek elemzése is elvégezhető pár heti v. havi munkával, ha valakinek megvan hozzá a rendszerelemzési szakértelme, amit közgazdasági-matematikai módszerekkel végeznek. A társadalom működése az emberi tényező változatossága miatt és egyéb okokból sokkal bonyolultabb rendszer mint mondjuk egy nagyvállalat, vagy egy atomerőmű. és inkább leirható társadalomtudományi, mint közgazdasági módszerrel. Egy család működése ennél egyszerűbb, a házasság sem olyan bonyolult dolog.

Ámda össze-vissza csapongva, más-másazonos definiciókat és fogalmakat használva, időnként sportból kötekedve egymással, érzelmetolulásokat preferálva, vagy önjelölt próféták hablatyolásait hallgatva - mi nem jutunk előre a házsság objektiv vizsgálatában. Közben meg a gyakorlat halad - ld. a fiatal párokat.
.

@Tylia cordata:

hú! de sok csúsztatást hordtál ide össze :-) majd pénteken kicsontozom ezt a sok kis mócsingos falatot. De most elnyel a vakáció :-)))))

@florence: olvasd el figyelmesebben!

@florence:

És mi az, amiben otthon vagy?

@Tylia cordata:

Dehogy jutna arra. Legalábbis szerintem nem. Jobban mondva sokan arra jutottunk, hogy a szerepét újra kell gondolni, amire csak egyéni válaszok születhetnek, azokkal szemben viszont jó lenne ha környezet/társadalom elfogadó lenne. és nem nyomatná reflexből a sok száz éves bevésődéseket, mint pl . érzésem szerint florence is teszi ezt. bár tudom, hogy flo. a saját életéből kiindulva értékeli nagyra ezt az intézményt (nem feltétlenül a hagyományokra alapozva), és az ö kapcsolata lehet h teljesen kielégítő is.
Sokak számára fullasztó a korábbi minta, és nem feltétlenül önzéstől motiváltan, de más keretek között képzelik el az életüket. vagy házasságnak nevezve, de más tartalmi és formai keretek között, mint mondjuk egy-két generációval ezelőtt.

@florence: lelked rajta. ítélkezz nyugodtan. más farkával verni a csalánt k.va könnyű.
és nem mondom, hogy amit Te akarsz láttatni az nem is létezik.
van h a felek elmennek egymás mellett és az egymás mellett maradás ugyan egy szép emlékplakettra jogosít az életre szóló párkapcsolati hűség díjkiosztóján, ugyanakkor az önmagukhoz való hűség terén egy jó nagy bukást könyvelhetnek el maguknak. ha nehéz IS számodra elfogadni, de ezek az esetek is léteznek.

@florence:

A bal agyfélteke objektív, racionális és logikus. Elemez minden beérkező információt, eltervezi és végrehajtja a problémamegoldás egyes lépéseit. Van időérzéke, tárgyilagos és kritikus. Ő felel a verbális kommunikációért, hisz itt található a beszédközpont, értelmezi a szavakat és számokat, és ezekkel mondatokat alkot.

A jobb agyfélteke felelős a non-verbális kommunikációért, a szubjektív meglátásokért, kreatív, játékos és fantáziadús. Muzikális, felismeri a dallamokat, felel az éneklésért, zeneszerzésért. Jó a térlátása, felismeri a színeket, arcokat, alakokat. A lényegre összpontosít, egészben látja a dolgokat, ő felel a rajzolásért, festésért, művészeti alkotásokért. Van humorérzéke. Nem érti a beszédet és nem tud beszélni. Erősebbek az érzelmi reakciói, érzékeli a beszédben lévő érzelmi színezetet. Ő felel a hatodik érzéknek, vagy intuíciónak nevezett jelenségért. Nincs időérzéke.

az itt általad írtak alapján néha olyan érzésem van, mintha jobb féltekéd nem hagynád érvényesülni.

@Feromontika:

Ehhez képest Florence verbális kommunikációja olyan, mint a megrágott és kiköpött kutyapokróc. Hogy ordenárébb hasonlattal ne éljek.

@ghost recon: nekem olyan mintha "bal agya" túlműködne a jobb rovására, ami az általad finoman megfogalmazni próbált tünetegyüttest okozza.
szeret lovagolni a szavakon, viszont nem tud hátrébb lépni és meglátni a lényeget. nevezhetnénk kritikusnak is, de én inkább kötekedőnek látom. az elvonatkoztató képessége mintha botladozna.

bocs flo.!, nem akartalak megbántani.

@Feromontika: Ebből az egészből én csak azt nem értem, hogy szerintetek 2-3 generációval ezelőtt működött a rendszer. Akkor se működött, sose működött, csak akkor még nem volt elfogadott nyíltan beszélni róla, hogy mennyire szar a legtöbb ember házassága. Hogy szinte mindenki boldogtalan és csak nyel. De akkor nem is nagyon ígért mást a közgondolkodás, az ideológia, a satöbbi, hiszen az volt az alap, hogy ezt összeszorított fogakkal ki kell bírni. Nagyanyámnak adott anyai tanács nászéjszaka előtt: semmin ne csodálkozz, és tűrd.
Ő spéci mesélt nekem egy csomót, és folyton azt bizonygatta magának, hogy jó ember a férje, bár évtizedek óta nem bírtak normális hangnemben beszélgetni, sőt, sztem életükben nem beszélgettek érdemben. De valamikor, a 40-es években szerelmes volt belé a nagyapa. Na ja...

A házasság egy csomó mindenre jó, de hogy nem a boldogság és a vágyak megvalósulásának záloga, az biztos. Nagyon kevés esetben az. Ha 50% válással végződik, a másik 50%-nak vajon hány százaléka az, ami szintén annak a küszöbén van, legalábbis érzelmileg kiüresedett?

@skarlát betű: úgy látszik én is bevettem a fogalmazásgátlót :) :P mert kb. pont azt gondolom amit Te, de nem ez ment át.
(próbáltam florence gondolatcsokrainak:) egyikéből-másikából indítva megfogalmazni azt, hogy nem értek azzal egyet amit ő itt nyomat. ritkán érti úgy, ahogy az ember szánja, ezért nem úgy fogalmazok, ahogy elsőre jönne, hanem ahogy feltételezem, hogy azt érti amit mondanék. de akkor nem voltam sikeres. :):):) pech.)

@Feromontika: Egyébként tudom, h kb azt gondolod, mint én, ezért lepett meg ez a rész :)
Annyiszor szembesülök azzal a tévhittel, hogy a régiek tudták, hogy kell csinálni, csak mi vagyunk ilyen korcsok... A régiek tudták, hogy fogják be a szájukat és hogyan legyenek képmutatók, mártírok, hogyan betegedjenek bele, azt tudták... Megoldani nem tudtak semmit. :(

És sok megkeseredett ember úgy gondolja, ha ő boldogtalan volt, legyenek a maiak is azok, hogy jönnek ők ahhoz, hogy könnyebb, boldogabb életet akarjanak? Persze nem mindenki ilyen, de bőven lehet ezzel is találkozni. Meg a fiatalabb konzervekkel, akiknek fogalmuk sincs a múltról, csak szajkózzák a szánalmas közhelyeket az értékekről. Sokszor úgy, hogy a legfőbb értékek, a megértés, a tolerancia, a megbocsátás, az empátia marad ki a szónoklatból. Vagy max szócséplés szintjén van jelen.

@Feromontika:

Én nem értek az agyféltekékhez, csak azt látom, hogy bizonyos képességek és ismeretek teljes hiányában veti be magát egy vitába.

@skarlát betű: egyébként szerintem (csak) nem vetted észre, hogy tőle idéztem valamit idézőjelek közt és azután jött amit én gondolok...

Megjött a könyv, beleolvasgattam, nagyon durva... és az az érzésem, ha a nyelvezet nem lenn ilyen retró, akkor akár ma is íródhatott volna. és remek tükör elém is, egy csomó ismerősöm elé is, hihetetlen.
@skarlát betű: ezzel maximálisan egyet értek, ha csak anyámat veszem, ő folyton azt szajkózta nekem, h mennyire nem fontos a szex, hogy a beszélgetés, a megértés stb. mennyivel jobban összetart két embert. és nézzem meg, x és y házassága azért bomlott fel, mert kizárólag az ágyban passzoltak. bezzeg ők apámmal! őket is mindenki mintapárnak tartotta... aztán kiderült, apám véleménye azért nem teljesen ez volt, mert hát az utóbbi kb. 10 évben már szex sincs közöttük, ami azt jelenti, h ha apám nem tartott szeretőt, akkor 52 éves korától már nem szexelt többet...anyám meg 48... és tudom (mert anyámból kiszedtem), hogy előtte sem volt túl gyakori, havi-kéthavi 1. szóval ezek az elődök a példák... persze.

@mangalor: Ez most melyik könyv, a hitveses vagy a szeretős?

Sztem az ember a szexről őszintén a családjának nem szok beszélni, kivéve nagyon ritka családokat. Mégis, hogy néz az ki? De ha őszintén nem, akkor ilyen ítélkezős-hamisan végképp ne!

@skarlát betű: az üzenet a férfiaknak:)
mi sem nagyon beszélgettünk erről, inkább célozgatás szintjén volt sokáig szó róla. csak 1x láttam anyámon, h össze van zuhanva, és akkor bevallotta az egészet, meg, hogy talán el is válnak (nem váltak). én egyébként most szabadulok meg végleg tőle, és azoktól a mérgező dolgoktól, amiket belém nevelt. erre is jó volt a pszichó, hogy adott ebben egy jó nagy lökést:)

@mangalor: Ja, hogy az! Hát, az tényleg érdekes könyv, inkább tanulmány. De sztem változott azért az élet, ma más eredmények jönnének ki. Vagy a fene se tudja. Neten felmérést csinálni persze már eleve válogatás lenne, hisz az kimaradna, aki nem netezik.

@ghost recon:

közted és @florence: között van valami személyes ellentét? a te kommentjeid értékelhetetlenek. személyeskedők. a másik két vitapartnerrel váltott csörtét élvezem. bár van hármuk között egy jó nagy adag elbeszélés egymás mellett. @florence: szőrszál hasogatása és szavakon lovagolása sokszor inkább az általánosítás elleni lépésnek tűnik számomra. a stílusa sem zavar. az is igaz, hogy engem szóra sem méltat. tehát nem az én bőrömre megy a szőrözés.
a témához meg annyit fűznék, hogy a rendszer, amit itt házasságként értelmeznek, nem jó vagy rossz. a házasság van. a társadalmi berendezkedés alapja. ahogyan változik a társadalmi berendezkedés, úgy változik ez is. az egyéni próbálkozások sikereiről sosem fogunk hallani. akiknak működik ez a rendszer, azok nem képviselnek hírértéket. az alternatív sikerekről szívesen olvasnék többet. hátha látnék követhetőt. olyat, ami kisérletezésre buzdítana a siker reményével kecsegtetve.
itt is olyanná válik minden vita 100 komment után, hogy mindenki általános érvényű kinyilatkoztatást tesz közzé, amiről a 200. komment környékén kiderül, hogy egy két konkrét példából táplálkozó masszív előítélet.
pro és kontra.

@Víz Ivó:

Miről beszélsz? Nem is ismerjük egymást, amiért ne tudok elég hálás lenni a sorsnak.
Én, ha csak nem muszáj, nem szólok hozzá, mert szerintem zagyva, és tudálékos, továbbá annyi humorérzéke van, mint egy kiszúrt szemű hintalónak. Eleve nem nagyon tudom senkinek a véleményét komolyan venni, aki nem tudja azt valamilyen nyelven, nagyjából szabatosan, tűrhetően központozva, mondatokba szedve kifejteni.

@Víz Ivó: Ilyen alternatívokra gondolsz?
erotikusmemoar.blog.hu/

Vagy más jellegűre?

@skarlát betű: itt nem arról volt szó, h megjelent a kérdőív, s aki akarta kitöltötte, visszaküldte? sztem érdemes lenne ilyesmit újra csinálni, és persze pl. ha elektronikus formában kérik vissza, azzal egy nagy hézag keletkezne, de biztosan ezt is meg lehetne oldani azzal, h több felületen juttatnák el az érintettekhez, újságelőfizetésesekhez stb.
Nekem az az érzésem, h sok hasonlóság lenne a mai helyzettel. nagyon érdekes volt az a megállapítás, hogy pl., egy lány írta, hogy ő majd jobban felvilágosítja gyerekét a szexről, és nem lesznek merev elvei ezzel kapcsolatban, mert milyen jó lett volna, ha az ő anyja is megteszi, most nem lennének rossz tapasztalatai. a szerző meg felhívta a figyelmet, h 20 évvel korábban ugyanilyen válaszokat hallott az akkor 17-18 éves lányoktól, azaz elmondható, h mire gyerekük lett, mégis merevvé, csontossá váltak a témában. és ahogy elnézem a mostani fiatal lányok és fiúk szexuális kultúráját, ma sem tartunk előrébb sokkal (még az óvszert sem hajlandók használni), tehát az ő szüleik még mindig nem állnak a helyzet magaslatán... és ez csak egy szegmense a dolognak.
@Víz Ivó: like:)

@Feromontika:

olvastam ott is néhány posztot. de az nem az én világom. annyira életszerűtlen az egész, hogy még kérdezni vagy hozzászólni sem tudtam semmit. engem inkább azok a megoldások érdekelnének, ahol a szükségszerű változások mellett újra meg újra bele tudtak szeretni egymásba a házas felek. a harmadik vagy sokadik személy bevonásában nem hiszek. a hitről meg nem érdemes vitatkozni.
azok tapasztalatait is elolvasnám, akik a második vagy többedik tartós kapcsolatukat jobban tudják menedzselni azáltal, amit magukról és a rendszerről meg a másik nem képviselőiről tanultak valami megoszthatót. ámbár
sok újrakezdésben sem hiszek. ott azért felmerül a gyanú, hogy a tartós kapcsolat megkövetelte belátás, önértékelés, érzelmi elköteleződni tudás terén is vannak hiányok. nem csak a rendszerben és a másik nemben.

@ghost recon: ezt a személyeskedő becsmérlést @florence: -en is joggal kérték számon itt. és szerintem is izléstelen. de az ismeretlenség örve alatt simán elmegy egy ilyen kommentfolyamban. ha titeket ez szórakoztat, ém elolvasom ezt is. florencet is nehéz tárgyilagosan olvasni a győzniakaró ketrecharcos modora miatt. de te inkább modortalan vagy. és én meg nem tudom, melyik a rosszabb.

@Víz Ivó:
Nem felelhetek meg mindenkinek, ha a modorom bánt, inkább ne olvass.
Engem semmi nem predesztinál arra, hogy a béketűrésemet itt trenírozzam, van nekem saját életem is.

@ghost recon:

most olvastam, hogy holnapig várnom kell a lányok vitájának folytatására. florence vakációzik addig. most már azt is boritékolom, hogy rajtad is megy egy kört a szögesgumis kerékpárjával. ha kibirod, szerintem, ne reagálj rá! amikor támad, romlik az élvezhetősége a vitájának. te úgy sem értesz belőle mást, csak ami személyedben támad téged.

@mangalor:

ebben a kérdéskörben, amit példaként hoztál, az is lehet egy fontos következtetés, hogy szülőként azért nem fogtak és fognak szélesebb körű felvilágosításba a mindenkori szülők, mert húsz vagy mégtöbb év házasság tapasztalatai között átrendeződnek a súlypontok. ami kezdetben fontos volt, az később vagy automatizmussá, megszokott jóvá válva lesz súlytalanabb, vagy megszokható szintűre redukálódva teszi elviselhetővé azt, ami a kezdetekben sem tudott igazán jó lenni. a szex pont ilyen területe tud lenni egy ébtizedes múltú kapcsolatnak. persze, akinek sok egyéb területen is súlyos hiányai vannak de szexuálisan még fiatalos aktivitásra képes, annak egy darabig újra és újra súlyponti kérdéssé válhat ez is.

@Víz Ivó: nem gondolod, hogy kicsit elhamarkodottan alkotsz véleményt - pl. egyes szereplőkkel, v. a hosszú ideje élénk eszmecserét kiváltó HÜTLENSÉG blog egészének szerepével kapcsolatban?

@ghost recon: tetszik a hintalovas hasonlatod! ((:-

@Tylia cordata:

óvakodnék az ilyesmiktől. mire gondoltál pontosan?

@Tylia cordata:

mi a HŰTLENSÉG blog egészének szerepe? nem alkottam véleményt ennek a szerepnek az egészéről és részletéről sem. de ha kiviláglott a számodra ilyesmi az irományaimból, akkor szólj hozzá nyugodtan! ismertetve a sajátodat is.

@Víz Ivó: nézegesd a blogot, hetente-kéthetente újabb témák indultak, visszamenőleg kb. 2 évre, sok érdekes és kevésbé érdekes dolgot is fogsz rajta találni és jobban megismerheted az állandó kommentelők véleményét, stilusát is.
A blog nem a házasság népszerűsitéséről szól, ahogy a ciméből látszik is. Ami a kapcsolatok újraélesztését illeti, az lehetséges úgy a házasságban, mint a papirral nem szentesitett kapcsolatok során is. Érdekes téma.
(Most nincs több időm, rövid határidőre kell elkészülnöm valamivel).

@Tylia cordata:

miből gondolod, hogy én a házasság népszerűsítését keresem itt? a hűtlenség, mint cím, szerintem eléggé általános. annyiban szól a házasságról, tartós kapcsolatról, hogy hűtlen csak az lehet, aki kapcsolatban él. tehát a blog nagyon is szól a házasságokról. nem népszerűsíti. a hibák egy részét rendszer szinten látja determináltnak. és mivel nem egy házasság túléli a hűtlenséget is, hát lehetne példa arra is, hogy miként történtek azok. sok hűtlenség végződik úgy, hogy az alapházasság felbomlik. ezek egy része viszont második házassággá alakul. tehát minden borul. minden és mindenki megváltozik. de furcsa mód pont a házasság, mint intézmény, mint rendszer, él egyedűl tovább. tehát, a blogon ilyenek után kutakodom. kiváncsian és előítéletesen olvasok minden kommentet. keresem az elszólásokat és következetlenségeket. florence ebben hasonlít rám. de én senkivel sem szeretnék vitatkozni. meggyőzni sem. modortalamkodni sem. ha tudok, úgy szólok a témához, jogy a véleményem megismerhető legyen, de azt is érzékeltessem, hogy nem vagyok tudatában az igazamnak. másnal is lehet igaza. pont erre föl írtam florencnek egy elismerve leszúrást.
az előítéleteim ellen nem küzdök, mert nem tudom, miként alakultak ki. de sokszor megesett már életemben, hogy felülíródott közülük. és nem fogod kitalálni, hogy mi írta felül mindet? egy újabb előítélet.
tehát, itélkezni sem igen szeretek, de elitélni végképp csak régóta stabil előítélet alapján merek. face to face ritkán ragadtatom ilyenre magam. de ha itt előfordul ilyesmi, vállalom az elitélő véleményem alapját képező előítéletemet is. aztán azon már lehet is beszélgetni. szembeállítani mások véleményével. ha nem pocskondiázásba fullad, akár meg is győzhetnek.

@Víz Ivó: hát, nem tudom, sztem nem 20 évről beszélünk, hiszen a házasság után általában jön 1-2 éven belül a gyerek is. manapság persze ez is kitolódott, de vegyük az átlagot, ők még mindig a húszas éveikben szülnek. szóval 30-35 éves nőkről beszélünk, akik szexuálisan még nagyon is aktívak (vagy aktívak lehetnének), és akiknek IDEJÉBEN (tehát mielőtt elkezdi a nemi életet) beszélniük kellene a gyerekükkel a szexről, de legalábbis olyasmiről, hogy védekezés, odafigyelés, terhesség, betegségek... egy csomóan elintézik azzal, h a gyerek úgyis mindent már a haverjaitól tud meg, meg mire leülnél vele beszélni, már mindent tud. pedig közel sem. szinte a pornó az első, amivel a nemiség kapcsán találkoznak, nagyon-nagyon korán 10-12 éves korukban, és azt mindannyian tudjuk, h az nem a legjobb példa a gyerekek számára.
én valahogy inkább úgy látom, h az emberek egy idő után prűdek lesznek, felvesznek egy hülye szupererkölcsös attitűdöt a gyerek védelme érdekében, és ebbe persze olyasmi, h szexről beszélni, az tabu (és lehet, h a szülők közt is tabu??). a súlypontok áthelyezkedésének nem kellene azt jelentenie, h ezt a nagyon fontos szegmensét az életnek elbagatellizálják egy kézlegyintéssel, h majd úgyis rájön! Na, mindegy, én azért kíváncsi lennék egy mai felmérésre, mi változott a 80-as évek óta.

@Víz Ivó: Tőlem aztán bakot is ugorhat, de ha te őt akarod élvezni, akkor s'il vous plait!

@mangalor: igazad van! a gyermekek nemi életről és a korai szex és a fertőzések kockázatairől való objektiv felvilágositása még ma sincsen érdemben megoldva Mo-n. Bár tudtommal alaptantervben elő van irva, de azt elsősorban az álszemérem, valamint a szülők és tanárok tudásának hiányosságai is akadályozzák.

Illetve, ha van is felvilágositás, az többnyire formális és a legtöbb esetben nem elégséges a bajok megelőzéséhez. A nem kivánt terhesség és nemi betegségek kondommal való megelőzése "nincs divatban". A fogamzásgátlók, amiknek mellékhatásai csakis a (fejlődő) női szervezetet terhelik, a nemi betegségek terjedését nem, csak a teherbe esést akadályozzák meg.

Viszont a mai gyermekek jórésze már rendkivül korán kezdi a szexuális életet, sokan már 12-13 éves korukban (!!) - miközben szüleiknek erről halvány segédfogalma sincsen. Házasodni meg, ugye, leghamarabb 18 éves korban lehet, külön engedéllyel sem korábban, mint 16 évesen.

Egyik szomszédasszony mesélte nemrég, hogy unokáját az anyja éjjel rajtakapta, hogy a szüleitől elcsent pornófilmjeit nézi a szobában. Mindez csak akkor jutott anyuka eszébe, amikor a nyolcadik osztályban (!) az osztályfőnök, akinek a pattanásos, mutáló kamaszfiúk röhögcsélve elárulták, mit csinálnak késő este, felhivta a szülők figyelmét erre a veszélyre.

Az INDEX Tudomány rovatában publikálták kb. másfél éve egy jól megalapozott kutatás eredményeit a gyermekek korai szexuális életéről. A cikk ugyan biztosan megvan nekem, de sajnos, a linket nem sikerült most hirtelenjében megtalálnom. (Ha jobban ráérek majd, keresem tovább.)

Kevesen tudják azt is, hogy egyes, igen fiatal korosztály által látogatott pesti diszkók mosdójában mi folyik, az ott árult drogokkal már felspannolt gyerekek körében! Aztán ebből a körből könnyen meritenek a szexipar cápái friss húst. A szülők meg gyanútlanul elengedik a koraesti diszkóba kamasz fiaikat, lányaikat. És bár a diszkókban a West Balkán tragédia óta időnként újra vannak már razziák, a diszkó-drogozás és ez a jelenség is fennáll, a mai napig is.

Hogy kérdésedre válaszoljak, valószinű, hogy a 80-as évek óta annyi változott, hogy a pornó elárasztotta az országot, a srácok innen szereznek vizuális információkat a szex legkülönfélébb formáiról, sokkal korábban kezdik a szexet, mint az előző generációk, és inkább kiváncsiságból, mint szerelemből. Eközben fogalmuk sincsen annak kockázatairól, a nemi úton terjedő fertőzések megjelenési formáiról (legfeljebb csak azok létezéséről hallottak). Sőt, sokan azt sem tudják, hogyha baj van, kihez forduljanak.

SB korábban felvetette, hogy a nemi betegségekkel is kellene a blogban foglalkozni, de még mi sem kattantunk rá erre a témára, pedig nem vagyunk álszemérmesek és közülünk biztos többeknek van már nagyobb gyermeke. Nos akkor képzeljétek el álszemérmes 'kádéenpés' anyukákat, apukákat, mit is mondanak kamaszodó gyermekeiknek a "paráználkodásról".

@Tylia cordata:

Mi az hogy!
Abban az iskolában, ahova az enyéim járnak, nemrégen óriási botrány volt. A gimiben a lányok bejártak a fiúvécébe szopni, és kiközösítették, bántalmazták azokat a lányokat, akik nem csinálták. 15-16 éves tündibündi kislánykák. Úgy bukott ki az ügy, hogy az egyik bántalmazott kislány végül kórházba került, mert a sok stressztől vizelet és széklet tartási problémái, illetve vastagbél gyulladása lett.
Na és a tisztes tanári kar úgy orvosolta a problémát, hogy a fiúvécéken most nincs ajtó.

@ghost recon: Atyavilág, ezt el se tudom képzelni. Kinek a kezdeményezése az ilyesmi? A fiúk kitalálják és a lányok szíves örömest bárkit? Vagy a vezérhímeket? Mert nem úgy tűnik, mintha az épp aktuális partner orális kényeztetéséről lenne szó.
Neked lányaid vagy fiaid vannak?

@Tylia cordata: Azért ne szépítsük meg a múltat, mer ismerek én a generációmba tartozó, meg eggyel feljebb lévő, meg apámék nemezedékéhez tartozó emberkéket, akik ugyancsak elég korán, úgy 13-14 évesen kezdték, én spéci nem vagyok mérvadó, mert ellenkező irányból rontom a statisztikát.

Drog az kevesebb volt, legalábbis itthon, ez tény... De azér volt tudatmódosítás korábban is. A nemi élet tizenéves korban (akár 15 előtt) való elkezdése az ókorban, a középkorban is teljesen bevett szokás volt, akkor kötöttek házasságot a lányok. Már, aki kötött, és nem apácának adták, vagy nem volt cseléd, aki az urak bármilyen igényeit elégítette ki csendben és diszkréten, vagy prosti, vagy rabszolga, vagy még van egy csomó változat...

A nemi betegségekről tényleg szakavatottnak kéne írnia, aki keni-vágja a témát, mert sok a tévhit...

@Tylia cordata: Amúgy soha nem fogom ésszel felfogni, mi jó a diszkózásban, életemben voltam vagy 3x...
Legyen inkább itt házibuli, vagy nem tudom, de én se szívesen gondolok arra, hogy a srácaim ilyen helyekre menjenek majd x év múlva. Nyugodt szívvel biztos nem engedném el őket.

@ghost recon: ajánlom a tanári kar figyelmébe: www.csakatestemenat.hu/szex-oktatas/

@ghost recon: Nagyon durva az a suli, de gondolom, nem az egyetlen ilyen tanintézmény. A kortárs nyomás (peer pressure) igen nagyhatás, pl. a drogozásnál is többnyire emiatt kezdik el a gyerekek tömegei, mert félnek a kicsúfolástól, kiközösitéstől. A peer pressure többször jár negativ, mint pozitiv hatásokkal. És az a szegény lány nyilván nem mert otthon panaszkodni, mert nem hittek volna neki a szülei. A tanárok szemlélete valószinűleg, hogy "ha nem látok, nincs is baj" -- azaz eleinte inkább becsukták, mint kinyitották a szemüket. Meggondolnám, hogy egy suliban, ahol a tanárok ennyire bénák, ott tartsam-e kamasz gyerekeimet, még akkor is, ha egyébként jól tanitanak.

(Amikor gimisek voltunk és a WC-kben elkezdődött a dohányzás, néhány ügyeletes tanár járta sorba a szünetekben a WC-ket és ennek volt is hatása - szülők értesitése, makarenkói pofonok - és sokan még az elején feladták a dohányzást, igy kevesebben szoktak rá a cigire.)

Az emlitett diszkókban (úgy tudom, főleg a Nagykörúti műintézményekről van szó) tömeges orálszex megy a klotyókban, csak már a 13-14 éveseknél! Aztán a szexipar beszippantja a befolyáslható kis tiniket..

@Tylia cordata: Akkor már inkább a cigizés! Sztem kényszerből orálozni a lehető legundorítóbb dolog.
Ja, a makarenkói pofon nem mindig annyira rossz megoldás, bár manapság nem valami népszerű dolog ezt mondani.

@skarlát betű:

Nekem fiaim vannak, de még jóval kisebbek.
Amennyit tudok az ügyről, három lány volt a főkolompos, akik elkezdték ezt a dolgot. Elkezdtek bejárni a fiúvécébe és gyakorlatilag válogatás nélkül leszoptak bárkit. Le is fényképezték egymást eközben persze. Később elkezdtek más lányokat is belevonni ebbe, később már direkt utaztak arra, hogy minél inkább olyanokat is rákényszerítsenek, akik ellenállnak.
Egyébként jelenleg eljárás folyik ellenük.

@Tylia cordata:

Más szempontból is elég durva suli, például egészen kis gyerekek közt is olyan kifejezett bullying ment, hogy elborzadtam, de nem akartam megfutamodni.
Egy darabig kerestem a megoldást a tanárokkal és az igazgatóval, és amikor láttam, hogy nem nagyon jutok semmire, megüzentem az érintett szülőknek, hogy ha nem fogják vissza a kölyküket, bajuk eshet.

@ghost recon: Ezt én nem értem, őszintén szólva. Milyen csaj az, aki válogatás nélkül bárkit, és még csak pénzt se kér érte? Milyen motiváció van emögött? És még le is fotózzák egymást, hogy legyen bizonyíték? Ez totál beteges.

A helyedben azonnal elvittem volna a gyerekeket. Engem is csesztettek az általánosban, mikor 5 fiú megtámadott egyik szünetben, végre leesett szüleimnek, hogy azonnal lépni kell. A másik suliban semmi ilyesmi nem volt. Legalábbis velem nem történt semmi.

@skarlát betű:

Itt az év vége, szeptembertől sowieso máshova járunk. Nem mintha meg lennék győződve róla, hogy ott jobb lesz. Valami elképesztő baj van a gyerekekkel, és én nem tudom rá az orvosságot. Ahogy a felnőttekel is baj van és arra sem tudom.
Egy ideje szörnyű érzésem van: az egész ország átalakult egy örjöngő páviáncsordásvá.

@skarlát betű: Kompenzálós kiscsajok. Ezzel az ő agyuk szerint kivívhatnak egyfajta "menőséget", hiszen milyen bevállalósak. Persze hogy meg kell örökíteni! A még szerencsétlenebbeknek még posztolják is valamelyik közösségi oldalon. :(

Nekem is volt jó családból származó barátnőm, aki 12-13 évesen azzal akart figyelmet kivívni az új suliban, hogy Ő már nem is szűz. Az volt. Még évekig. De szerencsére jól kezeltük, mi kortársai, a helyzetet és ráébredt, hogy ebben az új közösségben nem ezzel lesz "menő".

A gimiben volt olyan évfolyam, ahol a lányokkal való fizikai kontaktus különböző szintjeiért pontok jártak. Önbevallással működött. Év végén volt az értékelés...

@Feromontika: Mármint a fiúk közt ment a verseny. De a lányok is tudtak róla. Nyílt titok volt.

@ghost recon: reméljük jobb helyük lesz a fiaidnak. Mi is egyszer iskolát cseréltünk, nem bántuk meg, jobb helyre kerültek a fiaim.
Helyesbitheted: 1 helyett 2 páviáncsordára.

@Feromontika: Sztem ilyen sok helyütt van, de össze-vissza hazudozni is lehet :)
Lehet, annyira nem nagy baj, hogy lányiskolába jártam, és csak nagyon éteri leszbizés folyt. Bár pletykát hallottam kevésbé éteriről is. :)

@skarlát betű: ami a makarenkoi pofont illeti, Ld. villamosvezető és a piros lámpánál majdnem a villamos alá szökdécselt nagypofájú terhesanya esetét.
Ezeket a fiatal csajokat talán éppen a fentemlitett diszkókban folyó drog hatása alatt zajló gruppen-orál kondicionálja arra, hogy másokat is belekényszeritsenek ebbe, illetve hogy ők maguk engedelmes szexrabszolgákká váljanak.
Ők még éretlenek ahhoz, hogy felfogják, mit veszitenek és hogy eljátsszák esélyüket a későbbi, igazi szerelemre.

@skarlát betű: a diszkóbajárást illetően, ha úgy éltek a gyerekekkel, hogy elég érdekes élményben, kalandban részesülnek, szüleikkel v. jóbarátaikkal együtt (emlitetted, hogy pl. ti is sokat kirándultok) - nem fogja őket a diszkóvilág érdekelni. Nálunk is igy történt.

@Tylia cordata: Nyilván ne a felnőttek osztogassanak egymásnak makarenkói pofonokat, az az eset nagyon-nagyon gáz.
Én sose kaptam suliban, és nem is örülnék neki, ha a gyerekeimet vernék, de olykor elég egy tekintéllyel rendelkező férfi tanár felemelt hangja is. (Sajna kevés ilyen van már, úgy hallom...)

Azért nem biztos, hogy a szülőkkel való kirándulás egy idő után még vonzó lesz, ha a haverokkal is lehet menni... Remélem, a haverok se lesznek elveszettek. Olyan helyesek az ovis gyerekek, jó, hogy ott is vannak persze csúfolódások meg verekedések, de nagy baj nem lehet, mert szeretnek oviba járni.

@Tylia cordata: Milyen kettő? Nekem egynek tűnik.

@skarlát betű: persze hogy lehetett hazudni :), de ennek is gondolom megvolt a sajátos pszichológiája. Az alfahímet nyilván nem kérdőjelezték meg, a nyomingereknek meg nem volt bátorsága hazudni :)

Szerintem a Mester Dóra által képviselt vonalat jó lenne erősíteni. Interaktív oldott hangulatú beszélgetések, nem csak esemény utánra ugye.

Iskolapszichológus mesélte, hogy komoly lelki tüneteket produkáló megfélemlített kislány esetén sikerült a három hangadó lányt és az egész osztályt áthangolni az élhető normákra. Több alkalmas csoportmunka volt, ahol a lányokkal olyan feladatokat oldatott meg, amelynek során felismerték a játszmát és a felettes énjüket is sikerült megszólítani, úgy hogy siker lett a történet vége.
Ehhez azért kell egy felkészültség, és a pedagógusoknak gondolom sajna ehhez nem feltétlenül van elég tudásuk. Úgyhogy marad a wc ajtó leszerelés, meg a többi bullshit. Hol van ilyenkor az iskolapszichológus?

@skarlát betű:

Na az éteri leszbizésről is eszembe jutott egy derék dolog.:)

@ghost recon: a balos páviánok meg a jobbos páviánok.

@Tylia cordata:

Az egy csorda.:)

@skarlát betű: a makarenkoi pofon valójában a nevelő és az általa nevelt kis gazfickók kapcsán hiresült el a háború utáni szovjet pedagógus módszerei terén, de állitólag csak legenda volt, Makarenko nem tett ilyet.(I?)

A villamosos sztori a tegnapi aktualitása miatt jutott eszembe. Bár, egy Igazságos Mátyás esetén más lenne a végeredmény. A piros lámpán való áthaladásért szabálysértési birságot és személyes figyelmeztetést is érdemel a éve itt élő és közlekedő, felelőtlen brit kismama (akinek vagy látszott már a terhessége, vagy még nem).
A dühös villamosvezető megkapta a maga súlyos büntetését, reflexből, vizsgálat és tárgyalás nélkül is (!).Ha van térmegfigyelő rendszer azon a sarkon, nyilván megnézték már a rendőrök.

@Tylia cordata: a 3 éve itt élő

@Tylia cordata: Te most komolyan rendben lévőnek gondolod, hogy egy villamosvezető pofozkodjék? És komolyan, sose mentél még át pirosban? Mert én már igen. Lehet, szégyen, de megesik az ilyesmi.
A 6 hónapos terhesség meg látszik, főleg nyáron, rajtam télen amúgy nem vették észre.
De nőt akkor se ütünk meg, ha nem terhes, kivéve, ha épp meg akar gyilkolni valakit. Amúgy én a férfiak verésére se biztatnék senkit.
Vizsgálat mindig kell, de azér az a gyűlöletbeszéd, ami kommentelésből kikerekedett a szerencsétlen, szabálytalankodó nő ellen, ennek az országnak a legalja. A BKV szidása se kenyerem, meg azoké sem, akik olykor szabálytalankodnak, emberek vagyunk, hibázunk, felkapjuk a vizet. anyázunk, szabálytalankodunk, fizetünk, satöbbi. De nem kell verekedni, ha egy mód van rá. Az teljesen más, ha a gyerek fenekére rásózunk egyet, nagyon veszélyes ezt egy kalap alá venni a módszeres és rendszeres bántalmazással - gondolom, te sem tennéd.

@skarlát betű:

Én némelyiket pofán vágnám, bevallom őszintén. Nem a jóindulatom védi meg őket, csak a kulturális máz.
Két magatartásformára haragszom igazán gyalogosoknál, mindkettő elsősorban nőknél fordul elö. Az egyik, aki velem párhuzamosan, azonos irányban megy a járdán, és úgy lép le átlósan, hogy nem néz hátra. A másik, aki kidugja a babakocsit két parkoló autó közül, anélkül, hogy látná, jön-e valami.

@ghost recon: Én elhiszem, h sok az idegesítő és felelőtlen magatartás, de nehogy már a nőkre legyen elsősorban jellemző! És főleg a gyalogosok szabálytalankodnak, az autósok sose! Mikor nem áll meg a zebra előtt, h átengedjen 2 gyerekkel, hanem gyorsít és inkább kikerül! Hülyék minden csoportban vannak, sztem nem kell így általánosítani. Tudom, az autósra a frászt hozza, hogy börtönbe kerülhet, a gyalogos viszont ott döglik meg, azér azt se feledjük.

@skarlát betű:

Olyan dolgokat akarsz a számba adni, amiket nem mondtam.
A férfiakra más viselkedésformák jellemzőek, amik más miatt veszélyesek. Például a férfi biciklisták szoktak pirosban keresztülsurranni az orrom előtt két centivel. Férfiak szoktak esőben olyan kapucniban közlekedni, amiből nem lehet kilátni, stb...

@ghost recon: Ezt te írtad, nem?
"Két magatartásformára haragszom igazán gyalogosoknál, mindkettő elsősorban nőknél fordul elö."
Nem adtam a szádba semmit :)

A biciklisták egy további végtelen téma, nem csak autósok számára. :(

@skarlát betű: ha nem vetted volna észre, egyikük pártját sem fogtam, viszont felhivtam a terhes nő felelősségére is a figyelmet. Az erről szóló vitáról ma d.e. a rádióban hallottam, nem terhelem magam a közfelháborodási reakciókkal. Nem vagyok a pofozkodás hive, bár néha szükséges, ha az ember meg akarja magát védeni. Nem helyes, de pszichológiailag érthető a felzaklatott villamosvezető reakciója (PTSD - post traumatic stress disorder).

Igen, erre ekét magatartásformára vagyok mkihegyezve gyalogosok esetében, és igen, mind a kettő elsősorban nőkre jellemző.

Hát eléggé kimeríthetetlen. Ki is tudnám fejteni, de ez nem autós blog mégsem.

@Tylia cordata: Úgy érzékeltem, a vill.vezetőt kicsit jobban véded... Amúgy pofoztam már meg a gyereket, mikor a hülyesége miatt majdnem kiugrott egy autó elé a villamosmegállóban, miközben én a kicsivel szálltam le, és a nagynak eleredt az orra vére... (Pont rosszul találtam el.) Ott és akkor sztem jól tettem, meg is beszéltük, megértette. Nem gondolkodik ilyenkor az ember, csak üt, mert annyira megijed. Asszem, volt hatása, mert azóta óvatosabb. Idegent azért nem ütnék meg ilyen lazán...
De ha egy mód van rá, nem verekszem, persze, erre is volt már példa, mikor rámtámadtak.
De kb egy állásponton vagyunk sztem.

@ghost recon: Nalátod, hogy ezt mondtad. Én őszintén szólva nem mindig látom, ki ül a volán mögött, de az autós is azonnal gyalogossá válik, amint kiszáll a kocsiból Remélhetőleg, úgy parkol, hogy nem foglalja el az egész járdát, hogy babakocsival le kelljen menni a rohadt veszélyes úttestre, ugye... :P
Tényleg nem autós, és nem is gyalogos blog, jól elkanyarodtunk.

@skarlát betű:

Én is megütköztem rajta, hogy a villamosvezetőt kirúgták. Messze nem arányos a büntetés, amit kapott.
A BKK jó híre, mi? Muhahahaha!

Befékez. Nem üt el. Kipattan. Nyugtáz. Visszaül. Láb, gyomor remeg. Agy sokkos. Következő zebrán gázol. Mu-ha-ha.

Tudom nem autós/gyalogos...

@Tylia cordata: nekem épp most érkezett ebbe a korba a legnagyobb gyerekem. 12 éves, és egyik éjjel megláttam a telefonján, mert maga mellett bekapcsolva hagyta az ágyban, hogy pornó képeket nézett. tudtam, h a kortársak néznek, tavaly volt is ebből egy kis gríz a suliban, de neki eddig nem volt telefonja, és az itthoni gépezés is nagyon le van korlátozva... hát, örültem, h megláttam, mert bár nálunk nem nagyon vannak tabuk (nem vagyunk pl. szégyenlősek egymás előtt... bár már a nagy előtt azért inkább nem járkálok meztelenül, mert máshogy néz:))), meg sokat beszéltem már nekik a kapcsolatokról, nemekhez vonzódásról (előkészítve pl. ha valamelyik meleg lenne, ne szégyellje elmondani, tudja, h én akkor is szeretni fogom, és normálisnak tartom), szexről is érintőlegesen. Még a védekezés nem került elő, de ezt egyelőre talán inkább a legnagyobbnak majd külön. Egyébként az eset után az apja beszélgetett vele, nem volt lebaszi meg ilyesmi, csak megnyugtatás, és néhány magyarázat:)
a diszkókról nem tudok, de van ismerősöm, aki mesél a gimis szokásokról, egyszerűen elborzasztó, mennyire olcsón (sőt, semmiért) adják magukat a lányok és a fiúk mennyire megcsömörlenek ettől a felajánlkozástól. nincs meg a vadászat öröme, mert csak füttyenteni kell szinte és jönnek a lányok. és csak szex, semmi más. elmesélte, h a fia hogyan és hol veszítette el a szüzességét... hát, a legkevésbé kívánnám a gyerekemnek azt az élményt. talán én vagyok már túlhaladott, de semmi meghittség vagy romantika, ahogy az esemény megérdemelné... vagy én vagyok szentimentális bolond?

@Feromontika: az iskolapszichológus egy tök jó találmány, és többek közt én is igénybe vettem, de amilyen időráfordítással kénytelenek dolgozni (heti 1-2x2 óra), tulajdonképpen nem sokat ér.
én évek óta szorgalmazom az iskolánkban, h jöjjenek igazi szakemberek a suliba (szexológus, drogtanácsadó stb), akik elmagyarázzák a gyerekeknek a tutit, nem befenyítik őket, mint a védőnő ("ha nem mosod le azonnal a donald rágós tetoválást, akkor súlyos beteg leszel" és társai). ha ez rendszeressé válhatna, azt hiszem, előrébb lennénk kicsit.

@mangalor: Tisztában vagyok a szűkös keretekkel. De pl. amikor ilyen eset történik, mint amit ghost recon is mesélt, akkor az isk. pszichológus azt a heti x óráját fordítsa annak feloldására, de legalábbis valami hathatós segítséget nyújtson vagy kapaszkodót mutasson a feleknek, beleértve a pedagógust is, (aki az inkompetenciájától) frusztrálódott. Nem?

@mangalor: az ÁNTSZ Mentálhygiénés csoportja 1998/99.ben elmérést végzett (nagyon alaposat!) igen sok iskolában vizsgálódtak. Azt nézték, hogy a 10-18 éves korosztály mennyire van lefedve rendszeres drogprevenciós programokkal. Az igazolódott, hogy akkorra (pedig a drogok terjesztése csak a rendszerváltás után vált nagyobb mértéküvé) az iskolák (ált.- és közép) kb.85%-ában volt rendszeres (havi egyszeri) drogmegelőzési foglalkozás, amit akkreditált tanfolyamon szakértők által kiképzett tanárok végeztek (kézikönyvek, munkafüzetek is megvoltak), illetve a DADA program, amit rendőrségi megelőzés fiatal szakemberei tartottak. Emellett volt vagy 9%, akik időnként egy-egy szakember által tartott előadás v. konzultáció révén kaptak tájékoztatást a drogfogyasztás veszélyeiről.
Ezt aztán, 2000-től fogva az 'illetékes elvtársak' meredeken lecsökkentették, mivel szerintük a felvilágositó megelőző munkának nincs sok értelme. Pedig, ezek a programok magukba foglalták az alkohollal és a gyógyszerrel való visszaélés megelőzését is, a DADA pedig még az AIDS megelőzést is - nagyon helyesen. Szinte mindegyik külföldön már kipróbált, értékelt és jól bevált programok magyar verziója volt.

Az iskolapszichológusokra szükség van, mégis meglepően kevés óraszámot kapnak. Talán itt is az anyagiak hiánya az akadályozó tényező!

@Tylia cordata: döbbenet.
mondjuk, én pont nem a szerencsés 85%-ba tartoztam, illetve a sulim, mert talán ha kétszer volt nálunk egy református lelkész, aki nagyon cuki volt meg minden, de inkább hagyjuk. sem drogprevenció, sem szexuális, sem egyéb felvilágosítás, fejtágítás nem volt. azt sem tudtam szinte, mi az az óvszer kb. 16-17 éves koromig. na, most hazudtam, mert eszembe jutott, h 7.-ben levetítették nekünk a Néma sikoly c. filmet (és még mindig megvan az az élethű 12 hetes műanyag magzat, amit mellékeltek hozzá), ami után sem beszélgetés, sem egyéb kiegészítése nem volt a látottaknak, és én évekig álmodtam az összeroppantott fejű magzattal, szorongtam és féltem, h mi lesz, ha terhes leszek véletlenül... és a célját elérte a film, még akkor sem tudtam elvetetni gyereket, amikor tényleg véletlenül jött, nem jókor... de persze most már örülök, h van a kis véletlenke:)
mondjuk, nekem annyiban szerencsém volt, h anyám alapdolgokat elmondott és hagyott elől könyveket, amikből nagy magányomban tájékozódhattam. de az ő felvilágosítása is addig terjedt, hogy amikor elkezdtem szexelni, mondta, h írassak fel a nőgyógyásszal fogamzásgátlót.

@mangalor: az a döbbenet, hogy mennyi pénzt elköltöttek ebben az országban prevencióra de mégsem működik. Viszont jónéhányan meggazdagodtak belőle de ezek nem a prevenció talpas jobbágyai voltak.
Nem beszélve az ideológiai szélsőségekről (a tulzott liberalizmus vs. konzervativizmus) amiknél nem a szaktudás dominál.

A Néma sikoly és hasonló "horrorfilmek" nem a megelőzést, hanem az indokolatlan szorongás, bűntudat kialakulását szolgálták. De gondolj bele abban, hogy nagyanyáink korában még nem volt fogamzásgárló tabletta sem, mennyit idegeskedhetetk, szegények.

Anyám még ennyi sem mondott neked,mint a te anyád, amikor férjhazmentem (nem tul korán) mondta, hogy reméli, én már elolvastam mindent és engedelmeskedjek a férjemnek. Amikor elváltam és kértem, hogy néha vigyázzan a gyerekekre, közölte, nem lesz partner abban, hogy én lezülljek. Szóval izlések, pofonok és anyák különbözőek. ((:-

@Tylia cordata: helyesbités:
"gondolj bele abba"
"Anyám még annyit sem mondott nekem, mint a te anyád neked"

@Tylia cordata: értettem ám úgy is! :D

@Tylia cordata: tegnap megnéztem megint yt-on a néma sikolyt, valami iszonyat még most is, de a vége a legszebb a sok preparátummal és a tipikus amcsi paranoiás, összeesküvés-elmélet szöveggel... szegény 13 éves én.. és még jópáran, akik látták anno.
érdekes módon nekem az egyik nagyanyám nagyon felvilágosult volt (a másik nem, állítólag 3x volt együtt a férjével, onnan a 3 gyerek is... de ezt azért nehéz elhinnem), haladt a korral, ő mondta is, h volt óvszer is, de nagyon kezdetleges, meg a tablettáktól is sok bajuk volt. ezért bosszantó és szomorú, h manapság,amikor szinte minden feltétel adott hozzá, h a gyerkek, fiatal felnőttek biztonságosan és aggódástól mentesen kezdhessék a szexuális életüket, még mindig sok (egyre több) az abortusz, és a nemi beteg gondozók tele vannak. nem beszélve az egyéb dolgokról.

@mangalor: a fogamzásgátlás, pontosabban a születésszabályozás alapvető célja a világ népesség rohamos szaporodásának lassitása. Ezt még nem sikerült elérni (a II. vháboru óta duplázódtunk, már 7 milliárd ember népesíti be a Földet). Viszont a nők lehetőségei, egyenjogúsága terén bekövetkezett némi javulás, elsősorban a fejlett országokban.

Ami az abortuszról szóló 'horrorfilmet' illeti, a megelőzési módszerek tudományos vizsgálata már két évtizede kimutatta, hogy az elrettentő, sokkoló példák sokszor pont ellentétes hatást váltanak ki, azaz nem a megelőzést, hanem a bajba-kerülést szolgálják. Remélem, ezt a filmet kivonták az iskolákból. És inkább a nemi élet pozitivumainak bemutatását, az egymásra való vigyázást helyezik az oktatók előtérbe.

Én szerencsére nem láttam, nem is bírtam volna végignézni. Ugyan nem voltunk elitsuli, de jött hozzánk védőnő, medikus, szociológusbrigád, vándorszínészek. A szociológia szakkörön még tábor is volt. Állandóan egy kis álmatafg, nyüzüge kékszemű pasi beszélt a drog veszélyeiről, a végén megbeszéltük a táborvezetőcsajjal, hogy azért hallgatttuk kétszer is végig, mert olyan óvnivalóan szexi volt. De én is aszondom: mit kell itt szőnyeg alá rugdosni a szexualitást, egészséges dolog az, menjenek ki a mentálhigiénikusok a gimikbe és osszák az észt. Vagy legalábbis játszák le a Veres Pál laktanyai előadását. :)

@mangalor: Valószínű, hogy nekünk is ezt mutatták be, de én nem voltam hajlandó megnézni, becsuktam a szemem :P
Mivel azt nem ellenőrizték, h tényleg nézem-e, megúsztam. Ennek ellenére nem akartam soha abortálni, tény, h nem is kerültem olyan extrém nehéz helyzetbe...
Anyám generációjában (a családi dolgokat eléggé ismerem) meglehetősen gyakori volt, az én generációmban nem ismerek a környezetemben senkit, aki megtette volna, de lehet, h csak nem tudok róla, dicsekedni nem szokás vele.

@skarlát betű:

korrekt egészség-statisztikai adatok vannak, úgy a születések, mint az abortuszok számáról, a KSH statisztikai számsorokból előkereshetőek.

Bár mindkét adat csökkent, az abortuszok száma még mindig magasabb a kelleténél. Jellemzó számadat, hogy az élveszületések hogyan arányulnak az abortuszok számához

Azért azt sem árt tudni, hogy a fogamzásgátló módszerek sem válnak be mindig és mindenkinél (még a kondom is kilyukadhat!), meg azt sem, hogy később milyen következményei lehetnek ezeknek később, a női szervezetben.

Röviden,: egyik sem igazán tökéletes módszer, de az 1970-es évek előtt a kondomon kivül nem volt igazán más. Akkoriban, ha jól tudom fejből az adatot, két-háromszor annyi volt az abortuszok száma mint az élveszületéseké. Most az arány forditott.

Az 1950-es évek elején, az ún. Ratkó korszakban az abortusz tiltott volt, a háború utáni népszaporulat növelésére. Pedig, a szexet nem lehet betiltani. Sok nő egészsége ment rá akkoriban az illegális kaparásokra.

Ezért aztán sok nő állandó feszültségben élte meg a szexet, ne csodáljátok, hogy az orgazmus igen sok nő életében nem volt akkoriban jelen és talán emiatt is voltak szigorúbbak a nemi "erkölcsök". Az azelőtti korszakokról nem is beszélve! - a házasságon kivüli szülés a helyi társadalomból való kiközösítéssel járt.

. .