E. Bonheur írása.
Csöppet sem feminista, szerintem, de nagyon is női szemszögből veszi szemügyre a témát.
Hány szerető fér bele egy ember életébe?
A szeretőváltás könnyen megy?
Mit jelent az, hogy szerető?
Kevesebb, vagy több, mint egy házastárs?
Se nem kevesebb, se nem több, hanem más?A házastárs mindig ott van. Ismeri az életünket, az összes történetünket, idegesítő tulajdonságainkat, hibáinkat és erényeinket. Cipeli magában évek, évtizedek tüskéit, megbántásait, megválaszolatlan kérdéseit. Szeret minket és elvisel, megold és ránk hagy.
Szeretőnek lenni egyszerűbb. A szerető nem felejt el kenyeret hozni, nem kell megoldania mindennapi problémáinkat, nem kell rá mosni, főzni és nem cseszi el a gyerek nevelését. Csak akkor van színpadon, mikor jelenése van, tele még el nem sütött történetekkel, igyekszik kedves és figyelmes lenni, megnevettetni bennünket, magával hozza egy másik világ ízét, és beteljesíti egyszerű, ám nem lebecsülendő küldetését.Ez lenne a szerető?
Vagy ez csak játszótárs? Szexpartner?
Hány ilyen van egy ember életében? Csak egy, és aztán mindig arról ábrándozol később is, amikor már vége lett a viszonynak?
Vagy a második, és a harmadik lehet kevesebb, csak éppen legyen valaki? Ebben is kompromisszumokat kell kötni, mint az élettárssal? Keresni kell, vagy kialakul könnyen, csak úgy, hogy nem teszel semmit? Kiben fogsz megbízni? Csak működjön a kémia, és már elég is ennyi?
Van ilyen, hogy ebből is csak kevés illik? Hány futó kaland kell, hogy a következőnél megállapodj ideig-óráig? Vagy ha volt egy, akkor azzal be kell érni, és kész, továbbá hűséges maradsz? Folytatod ott, ahol abbahagytad a szerető előtt, vagy ezután jobb lesz a házastárssal, vagy rosszabb lesz? Vagy éppen most fogsz elválni?
Az utolsó 100 komment: